Mint ismeretes, Lengyel Róbert siófoki polgármester, a harminchét település által alkotott önkormányzati hulladékgazdálkodási konzorcium elnöke nem vette át a hulladékválogatót a Közgéptől mint kivitelezőtől, ami a műszaki ellenőrző szervezet szerint sem teljesíti még a minimumkövetelményeket sem. A Közgép azonban ezt nem ismeri el. Az önkormányzati konzorcium kénytelen átvenni a válogatót, máskülönben az uniós támogatást veszélyeztetné. Minősíthetetlennek tartom , hogy egy többmilliárdos beruházás befejező aktusa ez legyen. Miután a kulcsokat átvettük, beindítottuk a válogatót közjegyző jelenlétében. Háromnapos tesztüzem kezdődött, amelynek minden mozzanatát dokumentálni kívánjuk. Nem akarunk mást, csak azt kapni a pénzünkért, amit megrendeltünk. A további lépésekről ezt követően döntünk – mondta Lengyel Róbert. Az Esti Újság úgy tudja, hogy ha az üzem nem a megfelelő módon működik, a konzorcium pert indít és feljelentést fog tenni. Mást nem is igazán tehet, ha igazak a hírek ,az üzem azon megállapításai, hogy a minimumfeltételeknek sem felel meg (a szerk.). Schmidt Jenő Tab fideszes városvezetője szerint, aki a Nyugat-Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás alelnöke, a lerakási adó ugyan ösztönöz az újrahasznosításra, de Magyarországon még nem működik megfelelően a másodlagos piac, vagyis a válogatott hulladék értékesítése. Így aztán előbb-utóbb az is fel kell hogy merüljön a döntéshozókban: mégiscsak érdemes volna két-három nagy hulladékégető felépítése. Az előbb-utóbb a Miniszterelnökséget irányító miniszter múlt heti bejelentése szerint eljött. Schmidt egyébként abban is kételkedik, hogy a többmilliárdos válogatóművekkel valóban olyan mértékű megtakarítás érhető el, mint amit várnak tőlük. A lerakási adót valóban csökkenteni lehet általuk (amit nem az unió kényszerített ránk, hanem Illés Zoltán akkori államtitkár ötlete volt, alapvetően helyesen, csak túl hirtelen lett bevezetve, hiszen parancsszóra nem lehet egyik napról a másikra eltéríteni a hulladékot a lerakástól), de a jelentős üzemelési költségüket is figyelembe kell venni, valamint hogy a kiválogatott anyagot értékesíteni kell, de mára ugrásszerű túlkínálat lett a piacon. A kiválogatott anyagok egy részét úgy sem lehet értékesíteni a nyugat-balatoni alelnök szerint, ezért is volna logikus a lerakás helyett a végleges megsemmisítés, égetőkkel. Svédországban és Dániában a hulladék több  mint ötven százalékát égetik el, ott a lerakás aránya csupán egy-három százalék, Németországban ugyanakkor nincs égetés, de közel hetvenszázalékos az újrahasznosítás és komposztálás aránya. A magyarországi arányok: 64 százaléknyi lerakás, 25 százalék újrahasznosítás, 11 százalék égetés.