2015 óta vannak kutatások a területet érintően, és az látszik, hogy növekszik a függő típusú, problémás szerhasználat a kistelepüléseken. Mindezt pedig nehezíti, hogy ezen kistelepüléseken a függők segítséget sem tudnak kapni.
A segítségnyújtás (ambulancia, rehab, kórház) nem, vagy csak nehezen elérhető. A rendőrség akkor avatkozik be, amikor valaki ön- és közveszélyessé válik, de utána nincsenek továbbutalva a megfelelő helyre. -közölte Szécsi Judit egyetemi adjunktus, az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének munkatársa.
A kapacitáshiány is szembetűnő, de nem csak a rendőrségnél, hanem például a családsegítőknél is, akik nagyjából heti négy órát töltenek egy-egy településen.
Szécsi Judit szerint a szerhasználók a kilátástalan, jövő nélküli, ingerszegény környezetből való kijutást keresik. A tehetségük nincs kiaknázva, sport- és kulturális programok sincsenek, unaloműzésből is szívnak.
A településeken a nyolc általánost végzettek száma felülreprezentált (70-80 százalék), a családok egymásra vannak utalva, a zsúfolt lakóhelyeken a szerhasználat is jóval inkább szem előtt van a rokonok, így a fiatalok számára, mint a városokban, ahol elszigeteltebben zajlik a különböző szerek fogyasztása.
A falvakban élő függők az utcán szívnak, ami szembetűnővé teszi a jelenséget. A helyiek félnek, hogy bántalmazzák őket, ellopnak tőlük valamit, vagy a betépett állapotban lévők kárt tesznek magukban.
„Az idézett körben a leggyakrabban használt szerek: szintetikus kannabinoidok (biofű, herbál, varázsdohány stb.) és katinon-származékok (leginkább kristály néven, de a kristály más is lehet, pl. MDMA). A hatóanyag külföldről érkezik, a terjesztők többnyire helyiek, a szegregált településeken, a mélyszegénységben élők körül kerülnek ki. Előfordulnak közöttük önkormányzati képviselők is. Tudtommal a rendőrség az utóbbi időben több ilyen helyi terjesztőt kapott el a hátrányos helyzetű régiókban” – írta Rácz József egyetemi tanár, az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatója.
A szakember kifejtette, a szintetikus új pszicoaktív szerekhez (ÚPSZ) való hozzáférés egyszerű és olcsó, a fő motiváció nem a rekreáció, hanem a mindennapi túlélés, menekülés a szegénység, pszichológiai problémák és a kilátástalan élethelyzet elől.
„A problémát komplex módon, társadalmi integrációt segítő programokkal kell kezelni. Nem elégséges a pusztán az addikciókra fókuszált megközelítés.”
Egy kutatás részletesebben vizsgálta a menekülési stratégiákat, mely három fő formát azonosított: fájdalomtól való menekülés (fizikai és pszichológiai), szociális körülmények elől való menekülés (szegénység és kirekesztettség), személyes korlátoktól való menekülés (személyiségbeli vagy testi gátak).
„A kutatás interjúalanyai közül sokan használták az ÚPSZ-t pszichológiai problémák, például depresszió és reménytelenség kezelésére. Bár az ÚPSZ használatának rövid távú pozitív hatásai vannak, mint a stressz és a szorongás csökkentése, hosszú távon súlyos következményekkel járhat, beleértve a függőséget és a pszichés károsodást.”
Erre nincsenek konkrét adatok, de a gazdasági helyzet romlása a szerhasználat fokozódásával jár Rácz szerint. A Drog Fókuszpont adatai alapján 2021-ben 12 fő halt meg dizájnerdrog túladagolás miatt, 78 személy a szerhasználat közvetett okaként (pl. öngyilkosság, baleset).


(Cs.T.)