Hiába került elő egy új tanú, a Fővárosi Törvényszék elutasította a perújítást azoknak a biztonsági őröknek az ügyében, akiket egy, a Hajógyári-szigeten elkövetett gyilkosság miatt ültek ismét a vádlottak padjára. A nagy port kavaró, szövevényes ügyben kedd délelőtt hirdettek ítéletet. A bűncselekmény még 2011. december 2-án éjjel történt. A későbbi áldozat, a 21 éves H. Géza ekkor barátaival abba a Coronita Dokk nevű diszkóban szórakozott, amely az éjszakai élet ismert alakjának, Vizoviczki László tulajdonában volt. A fiú ittasan véletlenül nekiment az egyik vádlottnak, aki biztonsági őrként teljesített szolgálatot. Miután felállt és továbbindult, a kidobók úgy döntöttek, hogy kikísérik, mindeközben pedig megalázták, a vendégek előtt lehúzták a nadrágját, félmeztelenre vetkőztették, látható volt a nemi szerve és a feneke is. Ezután a fiút válogatott szidalmazások közepette vitték ki a szabadba, ahol fagypont körüli hőmérséklet uralkodott, ami után a parkolóban a másik vádlott megverte. Ebben segítségére volt több ismeretlen személy is, akiknek kiléte az eljárás során ismeretlen maradt. Ezt követően a két biztonsági őr egy hét méter magas támfalról, amelynek az egyik szakaszán hiányzott a korlát az eszméletét vesztő fiatal testét a Dunába dobta. Halálát fulladás okozta, percek alatt életét veszítette a jéghideg vízben. A Fővárosi Törvényszék első fokon bizonyítottság hiányában 2016-ban felmentette a kidobókat. Az ítélet szerint minden kétséget kizáróan meggyilkolták H. Gézát, azonban a tettesek személyét nem lehetett megállapítani. Egy tanú ugyan látta a bűncselekményt, de ő kábítószer hatása alatt állt, tanúvallomásában olyan ellentmondások voltak, amelyeket nem lehetett feloldani. Nagy munka zajlott, hogy ne lehessen kideríteni, kik teljesítettek aznap szolgálatot a szórakozóhelyen. Mikó Gergely bíró akkor azt mondta, a bíróság nem igazságot, hanem jogot szolgáltatott. „A vádlottaknak saját maguknak a tükörbe kell néznie (...) saját lelkiismeretükkel kell elszámolni. Ha valóban nem ők voltak, akkor éljenek nyugodt lelkiismerettel. Ha pedig ők voltak, hát akkor ez a gondolat kísérje végig az ő életüket” - fogalmazott. A bűnösségét mindkét vádlott tagadta, ám egy börtönben ülő tanú vallomása miatt perújítást rendeltek el az ügyben, így a két kidobót ismét megvádolták. A rejtélyes férfi azt állította, akkoriban egy nagyobb társasággal rendszeresen járt a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeire. VIP vendég volt, ahol az egyik vádlottal is kapcsolatban volt. Azt állította, aznap éjszaka meglátta a két őrt, akik egy véres homlokú, letolt nadrágú fiatalt vittek a hónuk alatt. Egyikük azt mondta neki, locsolta a vendégeket, ezért viszik el, és hozzátette: most megtanítják úszni. A megvádolt kidobók szerint a férfi hazudik, a keddi ítélethirdetés előtt mindketten idegesen várakoztak a folyosón. A tárgyaláson mind a vádlottak, mind az áldozat családtagjai jelen volt, s heves bólogatással, vagy éppen fejrázással reagáltak egy-egy elhangzott gondolatra. Az ügyészség szerint a tanúvallomások kiegészítik egymást, a védelem azonban hosszasan sorolta, milyen ellentmondások feszítik az új tanú vallomását, mely miatt az nem fogadható el B. Ádám az utolsó szó jogán azt mondta, 11 éve issza a levét ennek az ügynek és nagyon szerette volna, ha véget érne ez a „hadjárat”. Z. Alfréd ugyancsak tagadta az elkövetést, s ártatlanságáról beszélt. Azt hangoztatta, neki és a családjának is egy teher mindez, nagyon sok minden tönkrement az életében. A perújítást a Fővárosi Törvényszék elutasította, vagyis hatályban marad a jogerős felmentés. Ignácz György bíró az ítélet indoklásában mindezt azzal támasztotta alá, hogy az új tanú vallomására semmit sem lehet alapítani. Ugyanis nem tett következetes vallomást, s minden alkalommal eltérő tartalmú nyilatkozatokat adott. Ezen ellentmondások lényeges körülmények voltak, s ha valóban látta az elkövetést, akkor azokról tudnia kellett volna. A meggyilkolt fiatal férfi H. Géza családja teljesen összetört az ítélet indoklásának hallatán, s menet közben elhagyták a termet. Nemcsak H. Géza halála köthető a sziget szórakozóhelyeihez. 2012-ben a Népszabadság arról számolt be, hogy több renitens fiatalt is a Dunába dobtak a Hajógyári-szigeten dolgozó biztonsági őrök, ám az áldozatok féltek jelentkezni. A fiatalokat a vízbe hajítás előtt bántalmazták, leszedték a nadrágjukat, ám legtöbbjük nem volt annyira ittas, vagy nem kapott akkora verést, hogy ne tudott volna kimenekülni a folyóból. 2006 februárjában egy 17 éves focistának, a szécsényi Strehó Gergőnek veszett nyoma, miután a Studio diszkóba ment szórakozni. Egy pillanat alatt tűnt el, holtteste azóta sem került elő. Rajnay Zoltán ugyancsak ez évben ment a szigetre mulatni de nem jutott be sehová. Holttestét 11 nappal később találták meg. Bár a hatóságok szerint vízbe fulladt, testén erőszakra utaló nyomokat találtak.   ( Predrag M.)