Az átlagos felnőtt császárpingvinnél valamivel alacsonyabb, egy méter magas robot csendben végzi a dolgát a kolónián belül, és nem kelt feltűnést a közeli kutatóállomásról néha megjelenő emberekhez képest. A madarak időnként észreveszik az ECHO-t, a pilóta nélküli és távirányítású földi járművet, és kíváncsiságot tanúsítanak minden iránt, amit nem ismernek. A pingvinek számára azonban ez csak pillanatnyi érdeklődés, gyorsan továbbállnak az élettelen tárgytól. Nem zavarja őket a megfigyelőállomás számára mobil antennaként működő robot, amely évente mintegy háromszázat figyel meg közülük – írja a CNN. A kutatók szerint sajnos a császárpingvin populáció 98 százaléka eltűnhet az évszázad végére. A Föld déli sarkán a pingvinek uralkodnak, mivel a szárazföldön nincsenek ragadozóik. Az éghajlati válság azonban a létüket is veszélyeztetheti. Ha a jelenlegi ütemben növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami a hőmérséklet felmelegedéséhez és az antarktiszi tengeri jég olvadásához vezet, a császárpingvin-populáció 98 százaléka 2100-ra szinte teljesen eltűnhet. A Woods Hole Oceanográfiai Intézet tengeri madárökológusai javasolják, hogy a császárpingvineket az Egyesült Államok veszélyeztetett fajokról szóló törvénye alapján a veszélyeztetett fajok közé kellene sorolni. A császárpingvinek kényes egyensúlyban élnek a környezetükkel – mondta Stephanie Jenouvrier madárökológus. Ha túl kevés a tengeri jég, korán felszakad, és a fiókák megfulladhatnak. Ha túl sok a tengeri jég, a táplálékszerző utak túl hosszúvá és fáradságossá válnak, akkor pedig a fiókák éhen halhatnak. A fiókáknak le kell vedleniük a pehelytollakat, mielőtt megnőnek a vízálló tollak, amelyeket az úszáshoz használnak, de ha a jég betörésekor még mindig pehely borítja őket, elsüllyednek. Csúcsragadozóként a császárpingvinek őrszemfajként szolgálnak, ami azt jelenti, hogy ideális fajnak minősülnek az ingadozó ökoszisztémák tanulmányozására, mert felfedik, ha valami baj van. E madarak tanulmányozásával a kutatók megismerhetik az éghajlati válság hatásait az Antarktiszon. Meglepően keveset tudunk ezekről a pingvinekről, mivel az Antarktisz nem a legkönnyebben megközelíthető hely a tudósok számára. Kulcsfontosságú lenne többet megtudni a pingvinekről és ökoszisztémájukról, viszont a csapat nem akart káros emberi lábnyomot hagyni egy amúgy is sérülékeny környezetben, és nem akarta hátrányosan befolyásolni a kolóniát. Az ECHO idei sikeres próbaüzeme már bebizonyította, hogy ez lehetséges robotika segítségével, anélkül hogy káros nyomokat hagyna az ember. (Csákány Tibor )