Fülöp, Dánia és Görögország hercege 1921-ben született, szó szerint egy korfui étkezőasztalon. Nem volt még egyéves, amikor családjával együtt száműzték Görögországból. Franciaországban menedéket találtak ugyan, de nyugalmat nem, apja, András görög herceg, aki a szerencsejátékok rabja volt, elhagyta a családját, és szeretőjével Dél-Franciaországba költözött. Fülöp nyolcéves volt, amikor születésétől fogva süket édesanyja, Battenbergi Aliz elmegyógyintézetbe került. Ettől kezdve rokonai kézről kézre adták. Az elszegényedett, érzelmileg elhanyagolt, gyakorlatilag árva fiú iskoláit is szerte Európában végezte. Fülöp 1943 karácsonyán már hivatalos volt a királyi udvarba, három évvel később pedig megkérte Erzsébet kezét. Fülöpöt születésekor ortodox kereszténynek keresztelték, de 1946-ban felvette az anglikán vallást és anyai ágról a Mountbatten nevet. Fülöp lemondott címeiről és a görög trónra való igényéről, és az esküvő reggelén megkapta az Edinburgh hercege címet leendő apósától, VI. György királytól. Az esküvőt 1947. november 20-án tartották a Westminster-apátságban. A világraszóló eseményt a BBC rádió élőben közvetítette, és 300 millió ember hallgatta Ausztráliától Indián át Skóciáig. Majd Málta következett, és a legboldogabb évek Fülöp életében. Egy ígéretes pálya a haditengerészeti bázison, egy csodálatos feleség és a csodás mediterrán környezet. Összesen négy gyermekük született, Károly walesi herceg, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf. Erzsébet ettől kezdve a londoni anyaság és a máltai álomélet között ingázott, de előfordult, hogy hosszú hetekre a szigeten maradt. Mikor VI. György egészsége megrendült, a királyi teendőkhöz az ifjú pár segítségére is szükség volt. Fülöp élete ettől kezdve örökre megváltozott. Nem lett belőle hadihajó-kapitány, 1951-ben elhagyta a haditengerészetet, máltai karrierje derékba tört. Fülöpöt először sokkszerűen érte, hogy le kell mondania saját céljairól, és ezentúl egész életét a felesége szolgálatába kell állítania. Egy évvel később György 56 évesen meghalt, Erzsébetet pedig megkoronázták. A trónra lépés Erzsébet számára természetes volt, egész életében tudta, hogy bekövetkezik, erre készült. Fülöpnek azonban hirtelen kellett alkalmazkodnia, hogy csak a felesége házastársa legyen, meg kellett szoknia például, hogy a nyilvánosság előtt mindig pár lépéssel mögötte kell járnia. Fülöp arról, hogy felesége mellett csak egy mellékszereplő lehet, egy interjúban így fogalmazott: Azt hittem, hogy a haditengerészetnél fogok karriert befutni, de nyilvánvalóvá vált, hogy erre semmi remény. Nem maradt választás. Egyszerűen megtörtént. Kompromisszumokat kellett kötni. Ez az élet. Elfogadtam, igyekeztem a legtöbbet kihozni belőle. A valóságban ez mégsem volt ilyen egyszerű, évek teltek el, amíg Fülöpnek sikerült alkalmazkodnia, és maga mögött hagyhatta a csalódással teli, lehangoló éveket. Ráadásul azt is nehezen viselte, hogy gyermekei a Windsor-ház leszármazottai lesznek, és a Windsor nevet viselik majd a Mountbatten helyett, ami Fülöp neve is volt. Még Winston Churchill is közbenjárt azért, hogy Erzsébet rendelje el, hogy ő és leszármazottai Windsor-házként uralkodjanak. Fülöp felháborodott és csalódott volt egyszerre: Én vagyok az egyetlen férfi ebben az országban, aki nem adhatja a saját nevét a gyerekeinek. Nem vagyok több, mint egy átkozott amőba. Erzsébet, látva férje állandó boldogtalanságát, 1960-ban úgy döntött, hogy gyermekeik viselhetik a Mountbatten-Windsor vezetéknevet, azonban a királyi család továbbra is Windsor-ház marad. A királynő magántitkára egyszer azt mondta: „Fülöp herceg az egyetlen ember a világon, aki Erzsébetet egyszerű emberként kezeli, ő az egyetlen, aki ezt megteheti. Talán furcsa, de a királynő ezt nagyra értékeli.” Fülöp lassan maga mögött hagyta a szomorú éveket, katonai karrier helyett a sport lett a szenvedélye. Tengeren és a levegőben is otthonosan érezte magát, élénken érdeklődött a vitorlázás iránt, és mire 70 éves lett, már több mint ötezer repült órát tudhatott maga mögött. 1964-től 1986-ig a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke volt. 1971-ig lovaspólózott, majd áttért a fogathajtásra, a sportág alapszabályainak megalkotásában is részt vett. 1980-ban csapatban világbajnok volt, de szerzett Európa-bajnoki bronzérmet is. Fülöp a királyi család szolgálatában eltelt hosszú élete során legalább ötezer beszédet mondott, hatszáznál is több hivatalos tengerentúli úton vett részt 143 országban, és majd 800 szervezetben vállalt tisztséget. Részt vett a korai környezetvédelmi mozgalomban, a Vadvédelmi Világalap (WWF) első elnöke volt. Ha megadatott számunkra ez a sokszínűség a földön, szörnyű ostobaságnak tűnik számomra, hogy elpusztítjuk. Minden teremtménynek joga van itt létezni, az embernek viszont nincs semmiféle előjoga a földhöz. És ha már úgyis itt vannak ezek a teremtmények, adnunk kell nekik is esélyt a túlélésre. Fülöp úgy vélte, természetvédelmi szempontból a növekvő népesség jelenti a legnagyobb kihívást, és ezt önkéntes „családszabályozással” lehet megoldani. A herceg február 23-án került kórházba fertőzéses megbetegedés miatt. II. Erzsébet férje az eddigi leghosszabb időt, 16 napot töltötte kórházban. A herceg nem koronavírus miatt került a kórházba, ugyanis ő és felesége is megkapta a vakcinát, mivel a második legfontosabb csoportba sorolták őket az oltási tervben. II. Erzsébet férjét a szívbetegsége miatt kellett megoperálni. A 100. évében járó Fülöp herceg múlt kedden került a VII. Eduárd királyról elnevezett londoni kórházba. A Buckingham-palota pénteken kora délután jelentette be, hogy Fülöp herceg meghalt. (T.Dorian)