Legkorábban 25 évvel az ítélet után, 2019-ben helyezhették volna feltételesen szabadlábra Magda Marinkót, erre azonban – egyezően a korábbi döntéssel – csütörtökön sem került sor. A Szegedi Törvényszék sajtóközleménye szerint a büntetés-végrehajtási bíró a tárgyalást megelőzően igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény elkészítését rendelte el, az elítélt azonban nem kívánt megjelenni a vizsgálaton. Magda Marinko a mai, büntetés-végrehajtási bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta, emellett rendzavaró magatartást is tanúsított, így a bíróság a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, melynek értelmében továbbra is folytatnia kell a büntetése letöltését a fegyházban. A döntéshez hozzájárult a fogva tartás alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztés is. A közlemény szerint Magda Marinko az utóbbi években fegyelmi büntetések nélkül tölti szabadságvesztését, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemző rá, a jelen eljárásban pedig együttműködésre nem hajlandó. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája tehát a feltételes szabadságra bocsátást mellőzte, ám a törvényi előírásokkal összhangban rendelkezett arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 1 év elteltével ismételten meg kell vizsgálni – döntött első fokon a Szegedi Törvényszék végrehajtási bírója csütörtökön. A döntés ellen Marinko védője fellebbezést nyújtott be, csakúgy, mint két évvel ezelőtt. Az illetékes Szegedi Törvényszék a büntetés-végrehajtási törvény előírásainak megfelelően vizsgálta meg idén is a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Két évvel ezelőtt a bíró az elkövetett bűncselekmény jellegére, Magda Marinko büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartására tekintettel, illetve azt figyelembe véve, hogy az elítélt semmiféle megbánást nem tanúsított, úgy döntött: az elítélttel szemben kiszabott büntetés célja további szabadságelvonás nélkül nem érhető el, ezért elutasították a feltételes szabadságra bocsátást. A szerb származású sorozatgyilkost Szerbiában is körözték, de végül 1994 januárjában fogták el Magyarországon, majd a következő évben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték egy orosházi asszony meggyilkolásáért, illetve egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért. Mivel az ítélet 1998 előtt született, ezért habár életfogytiglani, csupán 25-30 évre szól – emiatt szükséges azt felülvizsgálni. 2005-ben Marinko kapott még az életfogyt mellé még 200 napot, hivatalos személy elleni erőszakért. A magyarországi ítélettel párhuzamosan Magda Marinkót és társait halálra ítélték az akkori Jugoszláviában a palicsi és szabadkai gyilkosságok miatt, amelyben összesen nyolc embert végeztek ki. Marinko mázlija, hogy a halálbüntetést azóta már eltörölték, Marinko ítéletét pedig 40 év szabadságvesztésre változtatták át – így ha Magyarországon feltételesen szabadlábra helyeznék is, jó eséllyel Szerbiában folytathatná ottani büntetése letöltését. Marinko a Szerbiában elkövetett gyilkosságait részben a Szabadkai Halálkommandó nevű csoport tagjaként, részben bérgyilkosként követte el. Marinkónak több tucat áldozata is lehetett. Neve felmerült a szegedi Z. Nagy cukrászcsalád 1994-es meggyilkolásával összefüggésben is, de ezt nem tudták rábizonyítani végül a hatóságok. Pedig Marinko nem tűnt rossz embernek. Imádta a lovakat és a tanyasi, természethez közeli életet. Hogy miért lépett félre ? Azt csak ő tudhatja és, hogy miért. ( Turcsányi)