Komoly baj van az Északi-sarkon is
Már a sarkvidékkel is komoly zárok vannak, ez pedig nem jó ómen. Az északi-sarkvidéki jégmezők kiterjedésének eddigi legalacsonyabb értékét mérték a szakemberek idén júliusban. Kezdhetünk aggódni.
Az Északi-sark körüli tengerek felszínén lebegő jégmezők összeterülete 6 millió négyzetkilométerre zsugorodott, 16 százalékkal kisebbre a 2013-tól 2019-ig terjedő évek júliusi átlagánál - közölte hétfőn a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). A német kutatók szerint a tengerjég júliusi kiterjedése a legkisebb a műholdas megfigyelések kezdete óta. A bremerhaveni kutatók a sarkvidék oroszországi területeit sújtó szokatlan hőhullámmal magyarázzák a rekordszintű hó- és jégolvadást az Arktiszon. Csak a sarkvidék Oroszországhoz tartozó részén egymillió négyzetkilométernyi jég tűnt el júliusban. Egyelőre nem tudni, hogy a rekordszintű jégolvadás a nyár egészére is vonatkozik-e, a sarki jégtakaró mérete rendszerint szeptemberre éri el legkisebb kiterjedését. A hétvégén rekordmeleget mértek az Észak-sarkvidék Norvégiához tartozó szigetcsoportján, a Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) is. Longyearbyen városkában pár hete  21,7 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, többet, mint bármikor a mérések kezdete óta. A korábbi csúcsot 21,3 fokkal 41 évvel ezelőtt, 1979. július 16-án jegyezték fel. Az Észak-sarktól mindössze 1000 kilométernyire fekvő szigetcsoporton júliusban, a sarkvidéki nyár legmelegebb hónapjában általában 5-8 Celsius-fokot mérnek. Egy nemrégiben közzétett norvég kormányzati klímajelentés szerint 1971 és 2017 között 3-5 fokkal emelkedett a Svalbard-szigeteken az átlaghőmérséklet, amely a prognózis szerint 2070 és 2100 között 7-10 fokkal haladhatja meg az 1970 és 2000 közti szintet. ( Csákány )
2020.08.04 00:40:25
További hírek Életmód témában


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!