Miután napokkal később nyilvánosságra került a vértesszölösi siklóernyős mentésről készített videófelvétel sajnos kijelenthető, hogy ez így nagyon nem volt jó, sőt egyfajta érthetetlen kamikáze akciónak tűnik egy külső szemlélőnek. A mentésre küldött katonai helikopter rotorja iszonyatos erejű, ami köztudott, hisz egy ejtőernyős ugrásnál is ezen rotorszél komolyan érezhető lökést ad az ugróknak. Most ezt sikerült mentés közben is érzékeltetni. A videóban az is jól látható, hogy a MI 8-as rotorjának a szele, a fákat is szó szerint meghajlítja, szinte kidönti. Mindennek tekintetében bizony már most kijelenthető így menteni biztos nem lehet. Azt, hogy ki hibázott és hol azt pedig majd a katonai ügyészek és szakértők megfogják mondani. Az is biztos, hogy nemcsak a MI 8-as pilótája hibázott, hanem sokan mások is. S az is biztosra vehető, hogy ez a mentési eset oktatóanyag lesz arról, hogy miképp ne mentsünk egy fán felakadt ernyőst. Az eseményről mi is beszámoltunk július 6-án  és ilyenkor benne van, ha egy ilyen nem látott videót sokan sokáig dugdosnak, titkolnak, amely csak két nappal később látott napvilágot, hogy egy egy írásba hiba csúszik. Ha ilyen történt, akkor mi bocsánatot kérünk, mert ez az alap neveltetésünkbe bele tartozik. Azt azonban nem is értjük ezt miért nem azonnal tette közzé a felvételt készítő személy ? Ezzel ugyanis sajnos befolyásolta a hiteles írások, cikkek megjelenését akarva akaratlanul. Sokak nem is tetszett, hogy az Esti Újság arról is írt, hogy számunkra fura, ha egy ejtőernyős vagy egy siklóernyős fenn akad egy fán, vagy egy elektromos vezetéket talál el, netán a reptéren legelésző árva birkára csap le, mert ezeket nehéz kivitelezni, főleg, ha az embernek van rutinja, ai nem egy két ugrás után alakul ki. Az, hogy ezen ki és miért sértődött meg nem is értjük. Tiszta lelkiismerettel írjuk, hogy nem az volt a célunk, hogy bántsuk a bajba jutott személyt de sokan, ezt szándékosan vagy csak simán félreértették mert el sem olvasták a cikket és értelmezni sem tudták vagy akarták, mert felületesek. S aztán vadul mindenki megmarkolta majdnem bátran a billentyűit, volt aki normálisan, emberi módon írt, de rengeteg profi újságíró, nyelvész és okoskodó is írt, alpári stílusban, ami sajnos vagy szerencsére a társadalmunk lelkének tükrét, állapotát, jelenlegi helyzetét megmutatta. Mi célunkat elértük, hisz érzelmeket váltottunk ki és jelezzük az újságírás lényege és alapja ez, ha tetszik, ha nem. Nem a nyelvészkedés ! Ha pedig hibáztunk azért elnézést kértünk. Mi a kórházban épülgető sporinak mielöbbi új sikeres siklást kívánunk, vagy inkább jó szelet. A SIRESZ titkára szerkesztőségünkhöz is eljuttatta a közleményét, amely picit fura volt elsőre, mert egy magánember küldte el nekünk ( a nevét nem közöljük, mert nem célunk a lejáratása ) először a szövetség titkárának a nevében, ami hülyén néz ki, meg nem is illik más nevében leveleket küldözgetni.  A titkárnak mi küldtük vissza a nevében küldött de nem tőle érkező megkeresést, és megoldottuk a bakit közösen. A Siklórepülő Szövetség (SIRESZ) közleménye, a vértesszőlősi siklóernyős mentés során kialakult tragédiáról Szövetségünk, mint a hazai siklóernyőzés jelentős részének képviselete, reagálva a megjelent információkra és sajtóhírekre, a tragikus eseménnyel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást adja ki. A siklóernyőzésben az intézkedést kiváltó esemény, a fára szállás, kockázatos, rendkívüli, de nem szokatlan esemény, a felszerelés és a siklóernyők tulajdonságainak köszönhetően ezek az események legtöbbször szerencsés kimenetelűek és sérüléssel sem járnak, mint ahogy most is történt. A rendelkezésünkre álló információk és beszámolók szerint mind a fára szálló, mind az azt követően leszálló és segítséget adó pilótatársunk, az elvárt és logikus cselekménysort követte. Ilyen esetekben mindenki kölcsönös érdeke, hogy kommunikáljon a 112 telefonszámon elérhető Segélyhívóval, ahogy az is, hogy valaki, aki pontosan átlátja a helyzetet, leszálljon és lehetőleg a helyszínen segítse a szükséges mentést, pontosan úgy ahogy az most is történt. Ez ad lehetőséget, a segítség szükség szerinti megszervezésére, információ átadásra, de egyben arra is, hogy ha külső segítség nem szükséges, arról az eljáró szervezetek értesüljenek, ezzel értékes mentési kapacitások szabadulhatnak fel. A súlyos balesetet nem a siklóernyőzés során kialakult helyzet okozta, hanem az, hogy emberek indokolatlan és szakszerűtlen döntéseket hoztak és megdöbbentően cselekedtek. Az, hogy a Katasztrófavédelem egységei egy eljárásrend szerint járnak el, az természetes. Az is megérthető, ha ebbe az eljárásrendbe nem fér bele, hogy az általuk szükségesnek ítélt mentésbe bevonjanak egy, a siklóernyősök bizalmát élvező, de az eljáró szervezet számára ismeretlen ipari alpinistát. Az már nagyon nehezen érthető, hogy ha a bajbajutott képes az önmentésre, segítésének megszervezésére, és sérülésmentes állapotban, teljes tudatában ezt jelzi is, miért nem fogadható el a saját döntése. Érthetetlen viszont, hogy a helyszínen a kommunikáló bajbajutott és az őt segítő pilóta szándékával szemben, a pilóta stabil és fenntartható helyzete mellett, indokolatlan és veszélyes intézkedésbe kezdenek, teljesen alkalmatlan eszközökkel, miközben a Tűzoltóságnak van saját, alpintechnikában jártas egysége, és több olyan önkéntes mentő egységgel is kapcsolatban állnak, akik a mentésbe mint saját vagy ismert szakszemélyzet bevonhatóak. Felfoghatatlan, hogy egy helikopter pilóta nincs tisztában azzal, hogy a gépének van rotorszele és annak hatását figyelembe kell vennie. Rémisztő, hogy ha a mentő szervezetek, rendelkeznek a korábbi esetekben tapasztaltan, szakszerűen eljáró, segíteni akaró és munkájukat hivatásként gyakorló - jelen esetben is jelen lévő és az eseményeket követően segítő - szakemberekkel, mellettük, mellőzésükkel ilyen megtörténhet. Bízunk benne, hogy az eset érdemben és minden részletében feltárásra kerül, és többé nem lesz lehetséges, hogy egy felkészületlen és a feladatra alkalmatlan egység azoknak a személyeknek és protokolloknak az utasításai alapján járjon el, mások döbbenetes veszélyeztetésével, ahogy az most megtörtént.-írta Zsolnay Péter titkár.   ( Csákány Tibor )