Az Independent cikke szerint volt olyan folyó, ahol a megengedett mennyiség háromszázszorosa volt az antibiotikmok koncentrációja. A Temzében például öt különböző antibiotikumot találtak, ciprofloxacinból, amit húgyúti fertőzések vagy felső légúti fertőzések kezelésére használnak, az egészségesnek ítélt érték háromszorosát tartalmazták a minták. Összesen 72 ország folyóit nézték meg, és a 14 leggyakrabban használt antibiotikumot a folyószakaszok hétharmadában ki tudták mutatni. A kutatók attól tartanak, hogy ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az egyre több az antibiotikum rezisztens baktérium, azaz olyan baktériumtörzsek alakulhatnak ki, amikre egyáltalán nem hatnak az eddig használt antibiotikumok. Az ENSZ becslése alapján az ilyen baktériumok okozta megbetegedések 2050-re legalább 10 millió ember halálát okozzák majd. Arról már írtunk, hogy itthon sem túl rózsás a helyzet, sok a vegyszer a folyókban és tavakban, ráadásul nem csak a műanyag sok, de az üzemek is szennyezik folyóvizeket. A kutatás szerint Európában a Duna a legszennyezettebb folyó, és akárcsak a többi helyszínen itt is a gyógyszerek koncentrációja - amelyeket emberek vagy lábasjószágok kezelésére használnak - meghaladta az előírt határértéket. Ezt a meghatározott értéket egy antimikrobiális rezisztencia ( a kórokozók ellenálló képesége, hogy nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre ) ellen küzdő, több mint száz biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatból álló csoport állított fel. A gyógyszerek nem csak az emberek szemetelése, de az állatok, sőt a nagyobb vegyiparok nem megfelelően tisztított szennyvize miatt kerülnek be a folyókba. Bangladesben például az egészségesnek ítélt érték háromszázszorosát tartalmazta egy folyó a trimetropim nevű antibaktériumból, ráadásul a 711 mintavételi pont közül 307-ben volt jelen. A legszennyezettebb folyók Banglades mellett Kenyában, Ghánában, Pakisztánban és Nigériában voltak, de összességében elmondható, hogy Ázsiában és Afrikában a folyók antibaktérium-szennyezettsége nagyon sok helyen haladja meg az egészségügyi határértéket. Ugyanakkor Európa és Amerika is érintett, vagyis a probléma globális. Az eredmények meglehetősen aggasztóak, és jól demonstrálják, hogy a folyóink antibiotikumtartalma nagyon magas - mondta Alistair Boxall a York Egyetem fenntarthatósággal foglalkozó szakembere, aki szerint a megoldás nem lesz egyszerű, mert nagyobb beruházásokra van szükség a megfelelő szennyvíztisztító-rendszerek kiépítésére, és szabályozására, ráadásul a már meglévő szennyeződésektől is meg kell tisztítani a folyókat.