Balmazújvárost még most is nyomja a nagy futballálom
Az Nb1-ben Tiszavirág életű szereplése és tündöklése után a Balmazújváros most azzal is a figyelem központjába került, hogy profi focisták használhatták a város több szociális bérlakását. Mindez a már jogerősen elítélt V.Margit polgármester tudtával történt, aki érdekes mód még mindig nem kezdte el a börtönbüntetését. A sportklub pedig úgy tűnik komoly kiskirályságosat játszik az oly sokszor segítségére igyekvő városvezetésnek, aminek a vezetője már nem Fidesz közeli. A balmazi eset egyfajta kórképe annak talán, hogy miként működik együtt egy kormányközeli honatya közelségében lévő foci a nem kormányközeli polgármesterrel.

Újabb érdekesség derült ki az Nb 1-ből viharos gyorsasággal kieső Balmazújváros csapatáról. Több szociális bérlakást kapott ugyanis a várostól, a már tavaly áprilisban elítélt polgitól V.Margit tudtával a csapat. Azonban nyílvánossá csak nemrég került . Az elítélt városvezető ugyanis módosította a lakások használatáról szóló rendeletet így azt sportolók is megkaphatták. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy az alapvetően szociális célú bérlakásokat sportolók számára is kiutalhassák, a piaci bérleti díj töredékéért.
A balmazújvárosi profi futballcsapatot működtető városi tulajdonú cég legutolsó nyilvános, 2017-es üzleti beszámolója szerint a 39 főt foglalkoztató sportvállalkozásnál az átlagos havi nettó jövedelem meghaladta a félmillió forintot. Mivel ez az átlag valamennyi foglalkoztatottra vonatkozik a pályagondnoktól a játékosokig, joggal feltételezhető, hogy utóbbiak valamivel jobban kerestek. Persze lehet, hogy 2018 nyarán ennél alacsonyabb fizetésre szerződtek a játékosokkal a másodosztályba kieső csapatnál, csakhogy a futballisták bérlakásokba költöztetése már 2017-ben is gyakorlat volt a városban, illetve mindkét évnek a felét az első, felét a másodosztályban töltötte a balmazi futballcsapat.
Az pedig, hogy a sportolók – többnyire futballisták – a szociális alapon kiutalt bérlakások terhére, nem piaci alapon juthattak ezekhez az ingatlanokhoz, egyértelműen kiderül a városgazdálkodási cég beszámolóiból.
A dokumentumok szerint a rendelet módosításának évében a város tulajdonában álló 71 ingatlanból még egyet sem béreltek sportolói jogosultságra hivatkozva, míg szociális alapon 59 lakást adtak ki, szolgálati alapon 5-öt, költségalapú bérbeadásban 6-ot, szükséglakásként pedig 1-et.
2016-ban az önkormányzati lakások száma 73, a szociális lakások száma csökkent 43-ra, 7 db lakás sportolóké lett. Még egy évvel később a szociális lakások száma nem változott, a sportolóknak viszont már 8 lakás jutott. Szintén 8 jutott szolgálati célra, míg a költségalapon bérelt, az üres és a szükséglakások száma nem változott.
Mindeközben akadnak olyanok a városban, akiknek nem jutott szociális bérlakás az elmúlt években, noha jogosultak lettek volna rá.
Az új polgármesterrel beszélve a problémáról Hegedűs elmondta, véleménye szerint nem fér bele, hogy ezeket az ingatlanokat profi sportolóknak juttassák.A sportolók részesedése a szociálisan rászorulók kárára egyben azt is mutatja, hogy mennyi értelme volt 2015-ben sok millió forintért elkészíttetni a város településfejlesztési stratégiáját , ami megállapította, hogy a település legégetőbb problémája a szegregátumok kialakulása, amelyekben a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 1 500-an laktak. A megoldás egyik fontos elemeként pedig azt a megállapítást tették, hogy a szegregátumokon kívül, integrált lakókörnyezetben, bérlakások kialakításával szükséges a szegregátumok oldását, az ott élők számának csökkentését elősegíteni.
Ehhez képest a bérlakások száma mindössze eggyel nőtt azóta, a városvezetés pedig a stratégiát elolvasva meghozta a módosítást, aminek köszönhetően az integrált lakókörnyezetben – értsd a város központi területein – található lakásokba profi sportolók költözhettek a szociális alapon rászorulók kárára.
Amennyire visszatetsző, hogy államilag agyontámogatott futballisták foglalják a lakásokat a rászorulók elől, annyira botrányos, hogy amikor közérdekből, a szerződésnek megfelelő módon ki kellett volna költözniük, akkor több mint egy hónapig húzták az időt, ezzel súlyosan veszélyeztetve a város által korábban elnyert 200 millió forintos EU-s támogatást.
Az Esély otthon programra megítélt 198,7 millió forintról van szó, amit önkormányzati lakások felújítására kapott az önkormányzat, azzal a feltétellel, hogy a munkálatok 2019. április 20-ig befejeződnek, a kész lakásokat pedig helyi, pályakezdő fiataloknak adják ki.
Mivel a felújításra kijelölt lakások között szerepeltek azok az ingatlanok is, amiket a balmazi profi futballistáknak adtak ki, így 4 lakás esetében a bérbeadásról szóló 2018. augusztusi szerződésben rögzítették, hogy a bérleti viszony 10 napos kiköltözési határidővel bármikor egyoldalúan felbontható az önkormányzat részéről, ha a város érdeke úgy kívánja. Az ötödik lakás esetében ez a kikötés valamiért kimaradt a szerződésből.
Tavaly november 26-án Hegedűs Péter jelezte a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. ügyvezetőjének, hogy a kivitelező megkezdené a lakások felújítását, ezért ki kéne azokból költözni. Majd az önkormányzat december 6-i ülésén megszületett az erről szóló határozat, azzal a nem kis engedménnyel, hogy a testület felajánlotta, a lakás nélkül maradó játékosokat elhelyezi a tulajdonában álló Pötyi Szállóban, noha erre nem lett volna kötelezhető. Annak az egy játékosnak, akinek a szerződéséből kimaradt a kikötés, felajánlottak egy cserelakást.
A sportcég vezetője december 11-i válaszában közölte, hogy a szezon végéig még egy meccs hátra van, és addig nem lenne jó ilyesmivel megzavarni a labdarúgókat, ezért csak december 22-én hagynák el a lakásokat (ebbe az önkormányzat bele is ment).
Ami a lakásokat illeti, a kulcsokat nem sikerült határidőre leadni a Városgazdálkodási NKft.-nél, ezért a polgármester felhívta a futballcég ügyvezetőjét, Lajos Ferencet, hogy mi a helyzet. Lajos Ferenc erre közölte, hogy felsőbb utasításra nem költöztek ki a lakásokból. Ez azért érdekes, mert az ügyvezetőnek lényegében Hegedűs a felettese. Gyakorlatilag viszont továbbra is az enyhén megkopott fényű fideszes, Tiba István a legfontosabb tényező a helyi labdarúgásban.
Noha a Lázár emberének tartott országgyűlési képviselő – és volt balmazújvárosi polgármester – a kiesés utáni csalódottságában közölte, hogy kiszáll a helyi futballból, a gyakorlatban nem ez történt. Tiba a profi klubbal szimbiózisban működő utánpótlás elnöke, és ami ennél fontosabb, mindmáig az önkormányzat képviselője a profi egyesületet üzemeltető Balmazújváros Sport Kft.-ben.
A polgármester ugyanis hiába kereste többször is a klubot telefonon és emailben, egészen január 8-ig nem járt sikerrel. Ekkor az ügyvezető végre válaszolt Hegedűs december 21-i levelére, mondván inkább mégsem költöztetik ki a játékosokat, csak ha mindenki kap cserelakást.
Hegedűs válaszában jelezte, hogy a város és a futballklub közötti megállapodás alapján a szerződések vitán felül felbonthatók, csak egy játékosnak kell cserelakást biztosítaniuk.
Arról meg nem tehet, ha a Balmazújváros Sport Kft. esetleg olyan szerződést kötött a játékosokkal, amiből kifelejtették a szükséges megkötéseket. A kilakoltatási moratórium pedig csak a magánszemélyekkel kötött szerződésekre vonatkozik, itt viszont céges szerződésekről van szó, tehát a hivatkozás téves, egyébként meg továbbra is fenntartják az ajánlatot a Pötyi Szállón való elhelyezésre.
Az önkormányzat a 2019. január 11-i ülésén megerősítette az ügyben hozott korábbi határozatát, és a futballklub négynapos hosszabbítási kérelmére való tekintettel végül január 18-i határidőt szabott meg a lakások elhagyására. Ezt már sikerült teljesíteni a klubnak, ám a helyzet továbbra sem megnyugtató.
Sem a profi csapat, sem a 200 milliós támogatás szempontjából.
Ha a labdarúgók nyögvenyelős kiköltöztetése nem okozott volna kellő aggodalmat az április 20-i határidő betartását illetően, a január 11-i önkormányzati ülésen elhangzottak fényében nagy csoda lenne, ha a balmazújvárosiak a határidő módosítása nélkül időre teljesíteni tudnák a támogatás felvételéhez szükséges mérföldkövet.
A foci csapatot működtető cég amúgy az elmúlt 8 hónapban egy forintot nem fizetett a városnak a lakások után.
Mint arról mi is beszámoltunk azért kellett időközi polgármester-választást tartani augusztusban, mert a hivatalban lévő városvezetőt, Veres Margitot, aki Tiba polgármestersége idején (2010-2014) jegyzőként szolgálta a várost, 2018 áprilisában jogerősen 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali vesztegetés elfogadása miatt.
Veres egy helyi nagyvállalkozótól, K. Sándortól vett át 5 millió forintot, még 2012-ben, akinek cserébe segített hozzájutni egy 180 milliós állami támogatáshoz. Az 5 millióból 400 ezret megtartott magának, mindezt tette Tiba jóváhagyásával, ami a nyomozóhatóság által rögzített telefonbeszélgetés szerint így hangzott vegyen ki belőle 400 -at . A maradék 4,6 milliót továbbadta az akkori városvezetőnek. A lecsippentett pénzen túl Tiba megfogalmazása szerint egy ajándék autó is járt K. Sándortól a jegyzőnek, erről a tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy az ajándék valójában azt jelentette, hogy a milliárdos K. Sándor saját költségén behozatott egy autót külföldről, amit nagyon kedvező áron eladott Veresnek. Ugyanakkor a bíróságnak bemutatott adásvételi szerződés érvénytelen volt, mivel hiányzott róla a tanúk aláírása, a számla pedig ellentmondásban volt a szóbeli vallomással, utóbbi készpénzes fizetést mondott, előbbin átutalás szerepelt.
Tiba végig csak tanúként szerepelt az ügyben, az akkori polgármester, későbbi parlamenti képviselő magyarázata szerint ugyanis a pénz, amit kapott, egy baráti hitel volt a futballcsapatot működtető kft. részére. Bár a kölcsönről vagy annak visszafizetéséről semmilyen írásos dokumentum nem született, illetve a képviselő vagyonnyilatkozatában sem szerepelt, a bíróság elfogadta a magyarázatot.
Tiba elmondása szerint a szeptemberben kért rendkívüli támogatás a játékosok és a stáb egyhavi fizetésére kellett, pontosabban annak öthatodára. A maradék részt az önkormányzat havi fix összegű támogatása fedezte (4,5 millió forint). Ha nincs a rendkívüli alamizsna, a klub képtelen lett volna teljesíteni szerződéses kötelezettségeit a játékosok többségével szemben. Azok feljelentik az MLSZ-nél, csőd, szétesés, negyedosztály. Ismerjük a forgatókönyvet, talán Tarsoly Csaba győri piramisjátéka volt a leglátványosabb példa, de a Pécs vagy a Kecskemét is hasonló utat járt be.
2019.01.27 21:40:51