„Jó napot, bűnügyi rendőrség. Egy bűncselekményt vizsgálunk. Mond valamit önnek a Maroš Bartoš név?” – A telefonban nyugodt, magabiztos hang hallatszik. „Nem” – feleli a 39 éves Dušan. Kihangosítón vette fel a telefont, mert vezetett, munkahelyi ügyeken gondolkodott, és az ismeretlen, titkosított szám miatt abban a pillanatban nem kezdett gyanakodni. Dušan Mikušovičról, a Denník N riporteréről van szó. Múlt héten a közösségi médiában osztotta meg a tapasztalatát. Egy rendkívül ügyes telefonos csaló hívta fel, aki teljesen hitelesnek tűnt.

A Facebook-bejegyzés nagy visszhangot váltott ki, a Denník N pedig utóbb kiderítette, hogy a kollégánkkal folytatott beszélgetés egy gyakran alkalmazott forgatókönyv szerint zajlott, amely az elmúlt hónapokban már hatalmas pénzt hozott a csalóknak. Több millió euróról van szó. A rémült szlovákiai idősek szomorú történetei, akik a szuggesztív telefonhívások hatására nejlonzacskókban dobálnak ki az ablakon vagy az erkélyről több ezer eurót – az ellopott összegek tekintetében elmaradnak ettől a kifinomultabb csalástól. Ez már inkább azokat célozza, akik nem készpénzben tartják a pénzüket, és bankszámláikat mobiltelefonon kezelik.

De térjünk vissza arra, hogyan zajlik egy ilyen álrendőrös beszélgetés.

A csaló rendőrségi nyomozóként mutatkozik be, és elmagyarázza, hogy a rendőrség bejelentést kapott a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) bártfai fiókjától. Egy Maroš Bartoš nevű férfi állítólag 10 ezer eurós hitelt próbált felvenni az ő személyes adataival, ráadásul közjegyző által hitelesített meghatalmazással. Ezután kérdések sora következik: nem veszítette-e el az iratait, nem adott-e meg valahol személyes adatokat, nem hagyta-e felügyelet nélkül a mobiltelefonját. Sőt a „rendőrségi kamu nyomozó” még tanácsokat is ad, például, hogy ne mentse el a bankkártyáját weboldalakon. A vonal túlsó végén lévő profi csaló azonban nem hagy szünetet, ügyesen irányítja a beszélgetést: most azt kérdezi, nem ismeri-e a közjegyző nevét, majd azt, hogy járt-e mostanában Bártfán. A telefonhívás során többször megismétli, hogy idézést fog kapni kihallgatásra, most pedig csak jegyzőkönyvet vesznek fel. Amikor e-mail-címet kér, hogy elküldje az állítólagos elkövető fényképét, a helyzet még mindig nem tűnik gyanúsnak. A vonal másik végén lévő férfi udvarias, tárgyszerű, minden kérdésre van válasza. Később azt javasolja, hogy kapcsolódjanak össze a Szlovák Nemzeti Bank biztonsági munkatársával, hogy együtt érvénytelenítsék a meghatalmazást és biztosítsák a bankszámlát. S ez a trükk. A kommunikáció WhatsApp-videóhíváson keresztül folytatódna. A fordulópont akkor következik be, amikor a nyomozót már a pénz kezdi érdekelni. Tudni akarja, mennyi pénz van a személyes számlán. Nem kér pontos összeget, elég egy hozzávetőleges szám – állítólag azért, hogy ki tudják számolni a kárt. Amikor kollégánk megtagadta a választ, a hangnem megváltozott. Fenyegetés következett: ha nem működik együtt, a sértettből akár bűntárs is lehet. Ami érthető, hisz a remélt csalás nem jön össze.

MIndezek tekintetében legyünk résen az ilyen hívásoknál. S ne feledjük telefonon semmiféle rendőrségi jegyzőkönyvet nem lehet felvenni. Ja és egészen bizonyosan nem indul azért senki ellen eljárás, mert telefonon nem hajlandó megadni mondjuk a számláján szereplő összeget, vagy mert nem vagyunk hajlandóak semmilyen applikációs kapcsolódásra. Jó lesz résen lenni, mert ezen szlovák ál rendőrök hamarosan Magyarországon is ténykedi fognak.

( G.M., Anna Zábojníková )