Emellett a projekt célja a szexuális kizsákmányolás, a bántalmazás, a kényszerítés és az emberkereskedelem megelőzése és leküzdése.

A törvény további célja, hogy biztosítsa a szexuális tevékenységek jogszerű feltételek melletti gyakorlását”, valamint átlátható költségvetési keretet biztosítson az e törvény által szabályozott tevékenységekből származó jövedelemre vonatkozóan.
A kezdeményezés reakciókat váltott ki a közszférában. A leghevesebben a Román Ortodox Egyház reagált, amely a kezdeményezés ellen foglalt állást.

A Román Patriarchátus mély aggodalmát és rosszallását fejezi ki a prostitúció legalizálására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel úgy véli, hogy ez a megközelítés összeegyeztethetetlen az ortodox hit tanításával és az emberi méltóság tiszteletben tartásával”.

A Patriarchátus azt is kijelenti, hogy a prostitúció az emberi test kizsákmányolásának és pénzügyi célú kereskedelmének súlyos formáját jelenti, amelynek mélyreható negatív következményei vannak az egyénre és az egész társadalomra nézve.

E gyakorlat legalizálása nem vezet a prostitúcióval kapcsolatos fájdalmas társadalmi valóság gyógyulásához, hanem éppen ellenkezőleg, elősegíti azok elterjedését, hozzájárulva az emberi méltóság semmibevételéhez és a társadalom erkölcsi lealacsonyodásához.

A kommunizmust leszámítva a prostitúció valamilyen formája mindig is létezett a romániai térben, megengedett módon, még ha nem is kifejezetten törvénybe iktatták, de tolerálták, léteztek, ismertek, ismertek voltak. Minden rendelkezésünkre álló tanúvallomásban, beleértve a moldvai-oláh térségen átutazó külföldi utazók tanúvallomásait is, az erkölcsök bizonyos mértékű könnyedségét figyelik meg.

Például ott van a podărese jelensége, a podăresa egy nő, aki szexuális szolgáltatásait híddal fedett kereszteződések közelében kínálta, és a cselekmény a híd alatt zajlott, innen ered a podărese elnevezés. Példaként említhetjük a kocsmások hölgyét a fogadók és az alkoholfogyasztásra, valamint szállásra alkalmas helyek közelében. Ez egy létező társadalmi jelenség. Általánosságban elmondható, hogy a tevékenység a 19. századig megengedett volt, később pedig szabályozták.

A szabályozás kezdeteit tekintve nincs mérföldkő. Csak a tiltás tekintetében van. Ez 1949 körül, a kommunizmus megalakulása után volt. Olyan ez, mintha arról beszélnénk, amikor elkezdtek működni a kocsmák. Különböző típusúak vannak, de örökké léteznek.
A most napirendre került újra-engedélyezés és szabályozás a kor követelményeinek megfelel. Európai érték, aminek alávetik magukat a román politikai vezetők. A politikai prostitúció ugyanis mint a kocsmák, a román történelemben mindig kézzelfoghatóan jelen volt…

sgy.
Kép: X (Kőkereszt kupleráj Bukarestben)