A miniszter erről a Prima Tv-nek beszélt szombaton a News.ro szerint. A szakértőkkel folytatott megbeszéléseink alapján nem az a kérdés, hogy beomlik-e a födém, hanem az, hogy mikor és milyen gyorsan. A helyszínen voltunk Radu Miruță gazdasági miniszterrel együtt, és akkor láttuk, hogy a födém egy része beomlott. Tehát teljesen világos, hogy a bánya már nem menthető meg és nem használható tovább. Rengeteg intézmény várta, hogy bekövetkezzen a katasztrófa.

A valóság az, hogy hallhattuk a hódokkal kapcsolatos nyilatkozatokat is. Valahogy addig-addig hárították a felelősséget, amíg az el nem jutott a hódokig, és a hódok már nem tudták azt mondani, hogy „Nem a mi hibánk” – hangsúlyozta a miniszter.

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból víz-sótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája. A tárcavezető szerint Parajdon már régen közbe kellett volna lépni. 2023 februárjában a bányát egyszer már jelentős mértékben elöntötte a víz. 2023-ban, hat hónappal később, a vízügyi hatóság által javasolt kockázatkezelési terv azt mutatta, hogy mérsékelt árvízveszély áll fenn. Miután hat hónappal korábban már volt ott egy nagyobb árvíz.

Ennyit tudok mondani a vízügyi hatóságról. Ne menjünk bele abba, hogy mi történt a Salrommal (a Gazdasági Minisztériumnak alárendelt vállalat, amely a parajdi sóbányát működtető), mi történt a Conversmin-nel (állami vállalat, amely a bányák megőrzését kezeli), az ANRM-mel (Nemzeti Bányászati Szabályozó Ügynökség). Tehát mindezek a hatóságok valójában tétlenül várták, hogy bekövetkezzen a katasztrófa. Ma ott tartunk, hogy megpróbáljuk a lehető leggyorsabban, rövidtávon, azonnal vizet juttatni Dicsőszentmártonba. Ivóvizet” – mondta Diana Buzoianu.

A miniszter arra utalt, hogy a Salrom beruházási igazgatója, Nicolae Șoltuz egy hónappal ezelőtt a parlamenti meghallgatásokon azt mondta, hogy a 2022-es áradások azért következtek be a parajdi sóbányában, mert nem tisztították meg a folyómedret, és „néhány fát kidöntöttek a hódok, és ez elzárta a vizet”. A környezetvédelmi minisztert arról is kérdezték, hogy a kormány fontolgatja-e legalább a bánya idegenforgalmi részének újjáépítését, ha a jelenlegi összeomlik.

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai. „Erről a többi miniszterrel, különösen a gazdasági miniszterrel kell tárgyalni. A mi szempontunkból elsősorban abban vagyunk érdekeltek, hogy ne legyen ökológiai katasztrófa.

Másodszor, hogy legyen ivóvíz a környéken élő emberek számára. Ez az a két döntés és intézkedés, amelyet a minisztériumban meg tudunk hozni” – hangsúlyozta Diana Buzoianu. Korábban Radu Miruță gazdasági miniszter is arról beszélt, hogy az illetékes hatóságok nem tettek meg mindent a katasztrófa megelőzése érdekében, és ő is úgy vélekedett, hogy a bánya beomlik, és egy sós tó jöhet létre a helyén. A miniszter azt is kifejtette, hogy hogy egy tanulmány szerint a víz eltávolítása és a parajdi sóbánya újrahasznosítása 45 millió euróba kerülne, miközben fennáll a bánya beomlásának kockázata is. Hozzátette, hogy már készül egy tanulmány, amely a hegy másik oldalán lévő só hasznosítását javasolja, ami nyolcszor olcsóbb.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint. Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

A parajdi bányaszerencsétlenség miatt veszélybe került a sótermékek előállítása és kereskedelme is. A parajdi sótermékeket forgalmazó Hidvéghy Norbert a Krónikának elmondta, a bizonytalanság pánikvásárlást és áremelkedést hozott. A katasztrófát tetézte, hogy a bányát elöntő Korond-patak hatalmas mennyiségű sót mosott a Kis-Küküllőbe, ami miatt a folyó mentén fekvő településeken ivóvízhiány lépett fel. A hatóságok most első lépésben a Korond-patak elterelésén dolgoznak.
Krónikaonline.ro