Amikor a kultúra avatatlan kezekben van... - vagy amennyiért már érdemes hülyének látszani...
Hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezették a hatóságot, ezért járult hozzá Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének külföldre viteléhez – ismertette a Lázár János vezette építészeti tárca kedden az ügyben lefolytatott vizsgálatának eredményét.
A minisztérium műtárgyvédelmi hatósága örökségvédelmi értékkel nem rendelkező műtárgyként engedte ki a képet az országból. A festmény Ausztriába került, a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria március végén állította ki, és az árát 15 millió euróban, azaz nagyjából 6 milliárd forintban állapította meg.

Az eset napvilágra kerülése után a minisztériumban belső vizsgálat indult. Az erről szóló, ma kiadott közleményben felidézik: a hatóság látókörébe 2023-ban került be egy „Ismeretlen alkotó: Afrikai férfimodell, olaj, vászon, magasság: 65 cm, szélesség: 53.50 cm, jelzés nélkül” adatokkal meghatározott festmény. A tulajdonos a képre kiviteli engedélyt kért, a festmény értékét 50 ezer forintban megjelölve. Ez alapján a hatóság arra jutott, hogy a műtárgy országból történő kivitele nem engedélyhez kötött.

A vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező „valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét”, továbbá „a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt hagyatékot jelölő bélyegző látható”. A kiviteli kérelemhez egy olyan, a vizsgálat szerint „rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt”, amin nem látszott Klimt hagyatéki pecsétje, a hatóság az eredeti képet pedig nem tekintette meg.

A vizsgálat szerint a kérelmező „a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel”. A vizsgálat idézi Végvári Zsófiát, a Festményvizsgálati Labor vezetőjét, aki már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt Afrikai herceg című, 1897-ben, Bécsben festett portréja (ez a nyilatkozata azonban nem volt nyilvános korábban).

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte: az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése, és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz. Emellett kezdeményezik a műtárgyak kiviteléről szóló jogszabály módosítását, hogy minden műtárgy kiviteléről csak azután döntsenek, hogy az eredetiben megvizsgálták. A minisztérium kezdeményezi továbbá a Klimt-festmény védetté nyilvánítását is, áll a közleményben.


2025.07.15 19:29:41


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!