Augustus Doricko, a Rainmaker Technology Corporation vezérigazgatója élőben fog szerepelni az X Space műsorában, hogy reagáljon azokra a kritikákra, miszerint egy felhővető küldetés, amelyet cége két nappal az áradások előtt hajtott végre, okozta a 104 halálos áldozatot követelő tragédiát.

A Rainmaker megerősítette, hogy július 2-án 20 perces felhővető missziót hajtott végre Karnes megye felett, az árvízi övezettől délkeletre. A művelet két felhőt célzott meg, amelyek állítólag aznap délután eloszlottak. Az áradás kezdete előtt nem hajtottak végre további repüléseket. Nem tud esőt teremteni a semmiből. Az időzítés azonban összeesküvés-elméleteket szült.

A kritikusok tudni akarják: Vajon a július 2-i repülés – bármilyen rövid vagy távoli is volt – befolyásolhatta-e az azt követő halálos viharrendszert? „A felhővetés önmagában nem képes esőt létrehozni a semmiből” – teszi hozzá Edward Gryspeerdt, az Imperial College London (ICL) Fizikai Tanszékének kutatója, hangsúlyozva a DW-nek: „A felhővetés célja azon felhők azonosítása, amelyekből jelenleg nem esik az eső, de amelyek nagyon közel vannak ahhoz, hogy essen.”

A texasi árvízvádak középpontjában álló Rainmaker vállalat az Egyesült Államok nyugati részén tevékenykedik, hogy több vizet termeljen az aszály sújtotta régiókban, köztük Kaliforniában, Arizonában, Oklahomában, Coloradóban és Texasban – erősítette meg Augustus Doricko vezérigazgató az X Space-nek adott interjújában , amelyet egy konzervatív influenszer vezetett július 7-én, hétfőn. „Az áradásoknak egyértelműen semmi köze nem volt az esőcsináló tevékenységéhez vagy más időjárás-módosító tevékenységekhez” – mondta Doricko a műsorban, ezt az állítást tudósok is alátámasztották.

„A felhők szóródása SEMMILYEN szerepet nem játszott a halálos texasi áradásokban – alapvető fizika magyarázza ezt” – értett egyet Matthew Cappucci, a MyRadar, egy vezető floridai időjárás-alkalmazás légkör- és meteorológusa. Ugyanezt a véleményt osztja Edward Gryspeerdt, az ICL munkatársa is: „A felhővetés módosíthat egy már létező felhőt, de egy erős viharhoz hatalmas mennyiségű víz és energia szükséges.” Ráadásul, állítja, „a felhőalapú vetés egyik lehetőséget sem tudja biztosítani – csak apró módosításokat hoz létre a meglévő felhőkben”.

Travis Herzog, a houstoni AB13 rádióállomás díjnyertes vezető meteorológusa július 6-án egy Facebook-bejegyzésben ezt írta: „A felhővetés nem tud ekkora vagy nagyságrendű vihart létrehozni. Valójában a felhővetés egyetlen felhőt sem tud létrehozni. Csak annyit tehet, hogy egy meglévő felhőből akár 20%-kal is megnöveli a csapadékmennyiséget – és még ez is jelentős növekedés. Fizikailag lehetetlen, hogy [a felhővetés] létrehozta volna ezt az időjárási rendszert.” Dr. Sandra Yuter, az Észak-Karolinai Állami Egyetem légkörtudományok professzora szintén támogatja ezt az elméletet a DW-nek adott interjújában. „A felhőszinten fújó vízszintes szelek legalább 1000 kilométerrel elmozdították volna a felhővel borított levegőmennyiséget a felhőképződés helyétől július 2. és 4. között.” A szakértő ugyanakkor hozzáteszi: „Ha Kerr megye környékén július 2-án bármilyen felhőképződés alakult volna ki, az nem változtatta volna meg a július 4-én a régiót sújtó viharok okozta csapadékmennyiséget.” Összefoglalásként Edward Gryspeerdt, az ICL munkatársa elmondta, hogy „a texasi áradásokat rekord mennyiségű légköri nedvesség okozta egy olyan régióban, amely a villámárvizekről ismert.” Riasztást is fújt, mondván, hogy az éghajlatváltozás miatti légkör melegedésével az ilyen szélsőséges csapadékesemények valószínűleg súlyosbodni fognak.

A felhővetés egy időjárás-módosító technika, amelyet csapadék kiváltására használnak. Ez magában foglalja az oldhatatlan sók, például az ezüst-jodid meglévő felhőkbe történő diszpergálását, akár repülőgépek, drónok, akár földi indítás útján. A felhőkben lévő vízgőz-részecskéket így becsapják, hogy nagyobb cseppeket képezzenek az ezüst-jodid-részecskék körül, amelyek végül elég nagyok és nehezekké válnak ahhoz, hogy esőként hulljanak.
a szerk.