Miközben továbbra is nagy a bizonytalanság akörül, hogy valójában mekkora kárt okoztak a kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményekre mért izraeli és amerikai légicsapások, washingtoni megbeszélésein az izraeli kormányfő egyfajta garanciát vár az amerikai elnöktől arra, hogy ha szükséges, folytathassa a légitámadásokat - írja az izraeli lap.

A cél az, hogy a libanoni helyzethez hasonló felhatalmazást kapjanak. Ez azt jelenti, hogy ha gyanús tevékenységet észlelnek nukleáris létesítményeknél, vagy ha bizonyíték van arra, hogy uránt távolítanak el azokról a területekről, amelyeket amerikai és izraeli harci gépek támadtak, akkor létezne egy előzetes amerikai jóváhagyás az ellene való fellépésre - mondta a lapnak kormányzati forrása.

Izrael célja egy olyan, az Egyesült Államok által vezetett mechanizmus létrehozása, amelynek célja, hogy megakadályozza Iránt atomprogramjának újjáépítésében. Ezért új szankciókat is várnak Washingtontól Irán ellen, amiért Teherán nem működik együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Az ENSZ-ügynökség ellenőreinek múlt pénteken el is kellett hagyniuk Teheránt, miután a rezsim felfüggesztette (eddig sem éppen hatékony) együttműködését a szervezettel.

Mielőtt vasárnap Washingtonba utazott volna, Netanjahu újságíróknak azt mondta, továbbra is ébernek kell lennünk Irán azon kísérleteivel szemben, hogy felújítsa a mi elpusztításunkra irányuló nukleáris fegyverekre irányuló törekvéseit.

Az iráni kulcsfontosságú Fordó nukleáris létesítményt ért amerikai bombázás súlyosan megrongálta a létesítményt - mondta Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter a CBS Newsnak adott interjújában. Ugyanakkor jelentések szerint a rezsimnek a légicsapások előtt sikerült kimentenie onnan 400 kiló 60%-os (közel atombomba minőségű) dúsított uránt, amely most ismeretlen helyen van. Irán tehát nagyon is készül atomprogramjának folytatására.

A Trump-Netanjahu megbeszélés másik fontos témája az állítólag tűzszüneti megállapodás előtt álló Gázai övezet, bár a Hamász annyi ponton át akarta írni az Izrael által is jóváhagyott egyezményt, hogy az nem teszi valószínűvé a gyors megállapodást. A döntő tényező itt az, hogy a terrorcsoport csak akkor hajlandó elengedni el a túszokat, ha Izrael garantálná a gázai háború leállítását.

Ilyen garanciát azonban Izrael nem hajlandó adni a palesztin terrorszervezetnek. Netanjahu a múlt héten egy askeloni látogatás során megerősítette, hogy Gázából többé nem lesz Hamasztán, nem megyünk vissza oda. Annak vége. Kiszabadítjuk az összes túszunkat. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a háború két célja, a túszok szabadon engedése és a Hamász legyőzése továbbra is kéz a kézben jár.

A The Times of Israel elemzése szerint ugyanakkor teljesen elképzelhető, hogy ha Trump úgy látja, hogy Izrael ragaszkodik a háború folytatásához a Hamász legyőzéséig, akkor ez akadálya lehet a térséggel kapcsolatos nagyobb céljainak, amelyek közül sokat Netanjahu is oszt: ilyen a szaúd-izraeli normalizáció és egy kibővített amerikai szövetség a Közel-Keleten. És ezt Netanjahunak is elmondhatja a kamerák előtt - véli az izraeli lap.
(EN)