Kanadai Quebec tartomány távoli északi részén, ahol a Hudson-öböl partja találkozik a kanadai tundra vad természetével, egy feltűnésmentes zöld sziklákból álló sáv fekszik. Első pillantásra hétköznapinak tűnik. Sötét és világoszöld árnyalatok tarkítják rózsaszín és fekete foltokat. De ezeknek a szikláknak a felszíne alatt rejlik a Föld legrégebbi ismert története. A tudósok nemrég megerősítették, hogy ezek a bolygó legrégebbi ismert sziklái. Koruk meghaladja a 4,16 milliárd évet.

EGY REJTÉLYES ÖRÖKSÉG A FÖLD LEGŐSIBB KORSZAKÁBÓL

A felfedezett kőzetek a Nuvvuagittuq zöldkőövből származnak, egy olyan geológiai zónából, amely a Föld legrégebbi korszakából, a hadeusból származó töredékeket őrzi. A görög alvilág istenéről, Hádészról elnevezett hadeus a bolygó kialakulása után röviddel egy sötét és kaotikus időszakot jelképezett, amikor a Föld egy forró lávatömeg volt, amely gyakori kozmikus becsapódásoknak volt kitéve.

Mégis ebben az időszakban kezdett kialakulni az első kéreg. A Nuvvuagittuq kőzetei pedig ennek közvetlen lenyomatai. Ősi vulkáni rétegek és intrúziók formájában ragadtak meg, amelyek akkor keletkeztek, amikor a magma megszilárdult a felszín alatt. Megőrződésüknek köszönhetően ma már bepillantást nyerhetünk abba az időbe, amikor a stabilitás a káoszból született.

A KORT KÉT KÜLÖN MÉRÉSSEL IGAZOLTÁK

Az Ottawai Egyetem Jonathan O'Neil professzora vezette geológuscsoport két független radioizotópos módszert használt a szamárium neodímiummal történő bomlása alapján a kőzetek korának meghatározására. Mindkét módszer eredménye konzisztens volt. A kőzetekben lévő intrúziók 4,16 milliárd évesek. Mivel azonban ezek az intrúziók már meglévő vulkáni rétegekbe hatoltak be, még idősebbeknek kell lenniük. Valószínűleg körülbelül 4,3 milliárd évesek.

Ez a pontos adat nemcsak a kőzetek korát erősíti meg, hanem az egész elemzés hitelességét is növeli. És ami még fontosabb, szilárd alapot kínál bolygónk legkorábbi geológiai történetével kapcsolatos bizonytalanságok tengerében.

A tudósok szerint a területen található üledékes kőzetek némelyike nagyon korai élet nyomait tartalmazhatja. A mikroszkopikus szerkezetek például baktériumok fosszilizálódott maradványaira hasonlítanak. Ha ez beigazolódik, az azt jelentheti, hogy az élet a Földön röviddel az első óceánok és kéreg stabilizálódása után alakult ki.
„Ezek a sziklák olyanok, mint a Föld rég elveszett történetének lapjai. Nekik köszönhetően esélyünk van nemcsak bolygónk kialakulásának megértésére, hanem az élet kialakulását lehetővé tevő feltételek megértésére is” – mondja J. O'Neil.

ÚJ FEJEZET NYÍLIK A FÖLD TÖRTÉNETÉBEN

A meggyőző eredmények ellenére a tudományos közösségben továbbra is óvatosságra intő jelekkel kell élni. Az öreg kőzetek több milliárd évnyi geológiai átalakuláson estek át, beleértve a hőt, a nyomást és a kémiai reakciókat. Az ásványokban bekövetkező apró változások is befolyásolhatják a korvizsgálatok eredményeit. A legújabb tanulmányban azonban két független módszer egyezése adja a felfedezés hitelességét.
a szerk.