Baj van a méregdrága eperrel
Az egy dolog, hogy csillagászati áron árulják az epret. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a magyarnak kiírt portéka nem is magyar. Sőt a nagy szamóca ellenőrzések során arra is fény derült, hogy a kínált eprek tizedénél a származása és az útja bizony ismeretlen.
Lezárult a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) négy héten át tartó, országos szamóca-ellenőrzése, a teljes kereskedelmi palettát érintő vizsgálatok szerint minden tizedik termékkel probléma volt.

Az akció végére a hatóság munkatársai csaknem 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki – közölte az NKFH .

A vizsgálat igazolta azt a városi legendát, mely szerint nem minden lajosmizseiként feltüntetett eper származik Lajosmizséről és környékéről.

A közlemény szerint a szamóca egyik legismertebb hazai termőhelye Lajosmizse és környéke, ezért sokan keresik kifejezetten a lajosmizsei epret. Emiatt minden évben előfordul, hogy más – főleg romániai – származású szamócát próbálnak magyarként, sőt „lajosmizseiként” eladni. Az ellenőrök az idei szezonban is több ilyen esetre bukkantak, pedig, aki így trükközik, súlyos bírságra számíthat.

Fontos tudni, hogy a romániai szamóca gyakran jóval olcsóbb a hazainál, így sokszor önmagában emiatt is népszerű. Jelezték ugyanakkor, hogy a külföldi gyümölcsöknek általában más a csomagolásuk: a magyar termelők jellemzően cserélhető 5 kilogrammos faládát használnak, míg a román szamóca műanyag rekeszben érkezik, a spanyol, görög vagy lengyel eper pedig kisebb, egyszer használatos csomagolásban van.

Kiemelték, hogy az NKFH által koordinált országos akció a teljes kereskedelmi palettát lefedte, a nagybani piacoktól a hipermarketeken és zöldségeseken át egészen az utcai, ideiglenes árusítóhelyekig. Az ellenőrök nemcsak a gyümölcs minőségét és származását vizsgálták, hanem a higiéniai körülményeket is. A vizsgált tételek mintegy ötöde volt külföldi eredetű, ez nagyjából megfelel a piaci arányoknak. A problémás tételek aránya azonban 10 százalék volt, ami azt jelenti, hogy minden tizedik minta nem felelt meg a nyomonkövethetőségi vagy jelölési szabályoknak. Ez az arány magasabb, mint amit általában zöldség-gyümölcsnél mérnek a szakemberek.

Rámutattak, hogy minőségi probléma sem a hazai, sem a külföldi szállítmányokkal sem volt, utóbbinál azonban a származást gyakran nem vagy félrevezetően tüntették fel. A leggyakoribb hiba a hiányos címkézés volt: például a minőségi osztály feltüntetésének hiánya, illetve a nyomonkövethetőség hiánya, amikor az árus nem tudta bizonyítani, honnan származik az áru. Négy tételt kellett ezért megsemmisíteni. Csaknem 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki, több eljárás pedig még folyamatban van.

( V.Zs.)
2025.06.16 23:02:49


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!