von der Leyen Pfizergate-ügye: „Kenegetési szakban”…
Az Európai Bizottság (EB) hibát követett el, amikor nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni Ursula von der Leyen, az EB elnöke és Albert Bourla, a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezetője közötti szöveges üzeneteket. Az Európai Unió Bírósága (EUB) luxemburgi székhelyén szerdán hozott erről ítéletet. A „Pfizergate” néven emlegetett ügy az EU történetének eddigi legnagyobb COVID-19 vakcinavásárlási szerződését érinti.
Matina Steviová újságíró, aki a The New York Times (NYT) munkatársa, arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra az összes szöveges üzenetet. Von der Leyen és Bourla 2021. január 1. és 2022. május 11. között írtak egymásnak. Az Európai Bizottság elutasította a kérését, mondván, hogy nem állnak rendelkezésére. Steviová és a New York Times fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz az EB határozatának megsemmisítése érdekében. Az Európai Bíróság a javukra döntött, de az Európai Bizottság még fellebbezhet az ítélet ellen.
A bíróság közleménye szerint az EB „nem adott elfogadható magyarázatot a kért dokumentumok birtoklásának hiányára. Továbbá a Bizottság nem tisztázta kellőképpen, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ha igen, a törlés önkéntes vagy automatikus volt-e, illetve hogy az elnök mobiltelefonját időközben kicserélték-e.”
A Pfizergate-ügy jogilag bonyolult az EB elnöke számára, mivel személyesen hagyta jóvá az EU legnagyobb, több milliárd eurós oltási szerződését. Emellett az Európai Bizottságot is vezeti, amely az uniós jog, többek között az átláthatóság és az elszámoltathatóság elveinek betartásának felügyeletéért felelős. A Politico szerint az ítélet ezért politikai muníciót biztosít majd kritikusai széles körének.
A NYT 2021 áprilisában hozta nyilvánosságra, hogy von der Leyen és Bourle személyes konzultációkat folytattak az oltóanyag-beszerzésről, többek között szöveges üzenetek útján is. Amikor megtagadta a hozzáférést, az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy csak az archivált dokumentumokat köteles kiadni. Állítása szerint az SMS-üzenetek vagy hasonló kommunikációs formák nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezért nem volt köteles azokat megadni.
A 2021. májusi megállapodás értelmében az EB vállalta, hogy akár 1,8 milliárd adag COVID-19 vakcinát vásárol; Azonnal 900 millió adagot rendeltek meg, további 900 millióra pedig opció van 2022-re és 2023-ra.
Az oltóanyag-vásárlás körülményeit az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálja. Laura Kövesi, az Európai Unió főügyésze márciusban azt nyilatkozta, hogy az Európai Ügyészség már kihallgatott néhány bizottsági tisztviselőt. Az EPPO nem kívánt nyilatkozni a folyamatban lévő nyomozásról.
Egy külön ügyben az Európai Bíróság tavaly úgy ítélt, hogy az EB nem biztosított megfelelő hozzáférést a nyilvánosság számára a COVID-19 vakcinák beszerzésére vonatkozó szerződésekhez.
A média Pffizergate-nek nevezte el a von der Leyen és Bourla közötti, a Covid-19 oltási szerződés aláírását megelőző időszakban folytatott szöveges üzenetváltás körüli ügyet. A vakcináknak több mint 20 milliárd eurót kellett volna érniük.


2025.05.14 11:23:26


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!