Az Alcatraz harmincéves története során összesen 36 fogoly kísérelt meg szökést. Közülük 23-at élve fogtak el, hatot megöltek, kettő pedig megfulladt, miközben megpróbálta úszva megtenni a partig tartó távot, amit brutális áramlatok tettek még nehezebbé. Ötöt, köztük az Anglin testvéreket és Morrist - akiknek a történetéről itt olvashat -„eltűnt és feltehetően megfulladt” szökevényként tartanak nyilván. Az 1962. június 11-i szökés történetét az 1979-es, Szökés Alcatrazból című filmben dolgozták fel Clint Eastwood főszereplésével. A sztár a bankrabló Morrist alakította, akinek 133-as IQ-ja volt, vagyis az emberiség legintelligensebb két százalékához tartozott.
Az Alcatraz, a világ egyik legismertebb börtöne, ma már csak turisták millióit vonzza, de egykor a legveszélyesebb bűnözők otthona volt. A napokban azért került a figyelem középpontjába, mert Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újranyitná, és a legveszélyesebb bűnözőket oda küldené.
Egy korábbi rab, a 93 éves Charlie Hopkins megrázó részleteket osztott meg az ott töltött éveiről, a szökési kísérletekről és a börtön rideg valóságáról. 1955-ben került az Alcatrazba, miután más börtönökben problémás magatartást tanúsított. Emberrablásért és fegyveres rablásért kapott 17 éves börtönbüntetését töltötte, amikor a hírhedt szigetre szállították. Mint mondta, az éjszakák csendjét csak a közeli hajók szirénái törték meg, amely számára a magány hangja volt. Hank Williams dalát juttatja eszmbe: Annyira magányos vagyok, hogy sírni tudnék” – emlékezett vissza.
Elmondása szerint a börtön belülről tiszta, de sivár volt. Sem rádió, sem könyvek nem álltak rendelkezésre, így a raboknak alig volt mivel elfoglalniuk magukat. Hopkins az időt azzal töltötte, hogy a padlót súrolta, mígnem az szinte ragyogott. Az Alcatrazban olyan hírhedt bűnözőkkel osztozott a cellákon, mint Al Capone, a „Madárember” Robert Stroud és az ír maffiavezér, James „Whitey” Bulger.

Szökési kísérletek és a „D blokk” pokla

Hopkins nem kerülte el a bajt: hosszú napokat töltött a „D blokkban”, a magánzárkákban, ahol a fegyelmezetlen rabokat tartották. Egy alkalommal hat hónapot töltött itt, miután részt vett egy szökési kísérletben. Társaival, köztük a hírhedt bankrabló Forrest Tuckerrel, fémfűrészlapokat csempésztek a műhelyből, hogy átvágják a rácsokat. A terv azonban meghiúsult, amikor az őrök megtalálták az eszközöket más rabok celláiban.
Tucker később is próbálkozott: egy veseműtét során megvágta a bokáját, hogy megszabaduljon a bilincseitől, majd megverte a kórházi személyzetet és megszökött. Szabadsága azonban rövid életű volt, néhány órával később egy kukoricaföldön elfogták.

Az Alcatraz vége és Trump tervei

A börtönt 1963-ban zárták be, mivel fenntartása túl drága volt, és az állam gazdaságosabb intézmények építését választotta. Ma múzeumként működik, évente több millió látogatót fogad, és 60 millió dollár bevételt termel. Az épület azonban mára romos állapotban van, rozsdás csövekkel és lepattogzott festékkel.
Donald Trump nemrégiben felvetette, hogy újra megnyitná az intézményt, hogy ott helyezze el „az ország legkegyetlenebb és legveszélyesebb bűnözőit”. Szerinte a sziget a rend és törvény szimbóluma lehetne. A szakértők azonban ezt a tervet megvalósíthatatlannak tartják, mivel a felújítás milliárdokba kerülne, és a modern szabványoknak való megfelelés szinte lehetetlen.

Új élet a börtön után

Hopkins öt évvel a börtön bezárása előtt távozott az Alcatrazból, és Springfieldbe került, ahol pszichiátriai kezelést kapott. Ez segített neki jobb útra térni, és 1963-ban szabadult. Azóta Floridában él lányával és unokájával. Élete eseményeiről egy ezeroldalas visszaemlékezést írt, amelyben őszintén vall bűneiről és kiszámíthatatlan viselkedéséről. „Nem hinné el, milyen fejfájást okoztam ott mindenkinek.

Blikk