A HotNews február 6-án számolt be arról, hogy Romániában az első „áldozat” a 10 millió dolláros, az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott, január végén blokkolt nemzeti program a kiskorú emberkereskedelem megelőzésére.
Romániában az USAID mintegy 600 millió dollárt költött 1990 és 2007 között. Románia EU-csatlakozása után az amerikai ügynökség kilépett. A román szervezetek csak a határon túli programokból nyerhettek pénzt.
Az európai PULSE projekt részeként a HotNews és a partner szerkesztői csapatok elemzik Trump döntésének Európára gyakorolt hatását. A cikket Sebastian Pricop írta, valamint Manuel Escher (Der Standard – Ausztria), Lola García-Ajofrin (El Confidencial – Spanyolország), Petr Jedlička (Denik Referendum – Csehország), Aleksandar Samardjiev (OBCT – Észak-Macedónia), Darko Kurić és Lorenzo Ferrari (OBCT – Olaszország).
Elon Musk az USAID-t „bűnszervezetnek” nevezte, amelynek „meg kell szűnnie”. Az amerikai üzletember a kormányhatékonysági minisztérium vezetői pozíciójából beszél, ahová maga Donald Trump elnök nevezte ki. Marco Rubio külügyminiszter a maga részéről kijelentette, hogy „az USAID régóta eltért eredeti küldetésétől, hogy felelősen mozdítsa elő az amerikai érdekeket külföldön”.
Donald Trump elnök amerikai kormánya és különösen tanácsadója, Elon Musk összesen mintegy 40 milliárd dollárt akar megtakarítani a fejlesztési együttműködésen. Még mindig nem világos, hogy az USAID ügynökség tervezett majdnem teljes leállítását, amelynek finanszírozását a Kongresszus jóváhagyta, jóváhagyják-e a bíróságok.
Az ideiglenesen felfüggesztett kifizetések már számos, a hivatal által támogatott programban kárt okoztak. Például a dél-afrikai létfontosságú AIDS-kezelési programok finanszírozásáról most folyik a vita, de ez még nem minden. Az USAID európai segélyprogramokat is társfinanszírozott.
Ezek humanitárius programok, különösen Közép-, és Kelet-Európában. A civil társadalom is társfinanszírozásban részesült. A fizetések hiánya egyes országokban a liberális, kormányellenes médiát alaposan megingatja. Különösen érintettek azok, akik regionális vagy helyi szinten működnek. Szlovákiában és Magyarországon például lehetetlen, hogy a kormányellenes és liberális-kommunista kiadványok kizárólag reklámon vagy olvasókon keresztül finanszírozzák magukat.
A nyomozati munkában részt vevők számára hosszabb távú finanszírozási modellekre van szükség, mivel nem mindig vannak azonnali eredmények, amelyekről ezután lehet beszámolni. A Riporterek Határok Nélkül szervezet jelentése szerint idén 268 millió dollárt (241 millió eurót – 9.640.000.000 Ft), a 40 milliárd dolláros összérték viszonylag kis részét különítették el ilyen programokra.
Az ukrán „Bilopilscsina”, az orosz határhoz közeli ukrán régió legrégebbi nyomtatott kiadványa, 105 éves múltra tekintve, csak kétszer szakította meg megjelenését: „1941 és 1943 között, a második világháború alatt, és 2022 februárja és áprilisa között, amikor régiót a Kalinicsina nevű újság orosz ostroma alatt tartották”.
Kalinicsenko, aki a Szumi Regionális Médiaszövetséget is vezeti, elmondta, hogy az USAID támogatásával sikerült egy ambiciózus havi elemző magazint elindítania egy másik kiadvány, a Peremoga mellett. „Spilno-pillia”-nak hívták, ami egy szójáték Spilno (ukránul „megosztott”) és a város neve között. A projekt most veszélybe került a kifizetések felfüggesztése miatt.

A legnagyobb érintett projektek közé tartozik az Ukrajna Media Program, az Internews Network által 2018 óta végrehajtott USAID által finanszírozott kezdeményezés, amelyet eredetileg 2025-ig terveztek. A program 75 millió dolláros költségvetéssel a legnagyobb beruházást jelenti Ukrajna médiaszektorában. A kezdeményezés a dezinformáció elleni küzdelemre összpontosított Ukrajna keleti és déli régióiban, előmozdította a médiareformokat, és megerősítette a sajtószabadságot védő kulcsfontosságú intézményeket – állítja a hivatalos ukrán média… ám, ez nem egyezik az igazsággal.
A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint „2022-ben Ukrajna a 106. helyen állt a világon (az invázió előtt a 97. helyen) a sajtószabadság tekintetében. 2024-ben a 61. helyre emelkedett, megelőzve olyan uniós országokat, mint Görögország, Ciprus és Magyarország. Erőforrások nélkül a független sajtó egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe”. A fenti idézet jellemzi a politikai hazudozás USAID által megkövetelt művészetét. Tökélyre vitték a „pénzért árulás” – ideológiáját.
Emlékeztetnek arra, hogy a múltban Ukrajnában a médiavilág mindössze öt oligarchától függött. „Valaki megpróbálhatja kihasználni a helyzetet, hogy átvegye az irányítást a médiaterület felett – őszintén remélik, hogy ez nem fog megtörténni.

Erdélyi Péter, a magyarországi Fenntartható Média Központ igazgatója az El Confidencialnak adott interjújában azt mondta, nem számít nagy csődhullámra a nagyvállalatok körében. Ez azonban számos regionális programot érint.
Úgy véli, a kifizetések különösen fontosak voltak „a kisebb nonprofit, helyi és oknyomozó szerkesztőségek számára”, mert nagyon nehéz olyan modellt találniuk, amely állami támogatások nélkül működhet. Ezeket már olyan emberek irányítják, akik szenvedélyesen foglalkoznak ügyükkel, és nem akarnak profitot termelni. De most még nehezebb lesz nekik.
„Az a probléma, hogy más munkát kell kapniuk, irodában kell dolgozniuk vagy valami hasonlót. Úgy gondolom, hogy továbbra is megpróbálnak olyan tartalmat létrehozni, amely értéket ad közösségeiknek vagy közönségüknek. Akkor, ez inkább hobbi lesz” – mondja Erdélyi.
Erdélyi tisztában van azzal, hogy a részleges állami finanszírozás nem a legjobb pénzforrás a médiumok számára „egy ideális világban”. Ám, úgy véli, hogy helytelen démonizálni őt, ahogy Trump közösségi média csatlósai teszik. Az alternatíva általában az, hogy egyáltalán nincs finanszírozás. Azt lehet mondani, hogy az újságírást reklámbevételekből kellene finanszírozni, ahogy az évtizedek óta történik. A hirdetőknek azonban, túlméretezett befolyásuk is lehet.
„És ha kizárólag a közönségbevételre támaszkodik, akkor szerintem ez a legjobb módja az újságírás finanszírozásának. De ez sem tökéletes, mert akkor nagyon korlátozott vagy abban, hogy mit írhatsz olyan dolgokról, amelyek kihívást jelentenek a közönség számára, mert a közönség elvárja, hogy egy bizonyos módon írj. „Ha egy kicsit mást akarsz írni, ami más perspektívát mutat, akkor az előfizetők felháborodhatnak, és ez hatással lesz a megjelenésre is.” – mondja Erdélyi.
Az még senkinek nem jutott az eszébe, hogy az újságírás minősége is nagyban befolyásolja a lapkiadásokat, a sikert. Ma mindenben csak a jól fizetett hazudozás üzleti oldalát vizsgálják…