Nincs kegyelem a menekülteknek úgy tűnik. Se gyerek, se család se felnött, se hit, se emberség, itt sok jóra nem számíthat egy migráns, ami valahol elkeserítő és egyben érthetetlen gyülőletről tanuskodik. Mi 70-sek nem igy szocializálodtunk, mi nem gyűlöletben éltünk és nem is abban nöttünk fel. Demokráciát, szabadságot, egyenjogúságot akartunk és nagyjaink is mint Antall József egykori rendszerváltó miniszterelnökünk is. Ha ő ezt látná szégyelné magát nem kicsit , nagyon. Amit ő is lebonott azt most felhúzzák. Egy napot sem adott a kormány az emberi jogi szervezeteknek arra, hogy véleményezzék a menedékjogról szóló törvény – gyorsított eljárásra is lehetőséget adó – módosítását, amelyet a még le sem zárt nemzeti konzultáció eredményével indokol a belügyi tárca. Közzétette a Belügyminisztérium a menedékjogról szóló törvény tervezett módosításának szövegét. Mivel kormányzati előterjesztéseknél kötelező a társadalmi egyeztetés, erre is lehetőséget adtak. A véleményezés végső határideje június 19. – olvasható a kormány honlapján péntek reggel publikált szöveg mellett. A 45 paragrafusból álló jogszabálytervezet értékelésére tehát nem egészen egy napot biztosítottak a szakmai és emberi jogi szervezeteknek. Igaz, a kormány érvelhet úgy, hogy a társadalmi vita már megvolt. A tervezet összefoglalója szerint a szigorítási szándékot alátámasztják a még le sem zárt nemzeti konzultáció kérdéseire adott, feldolgozott válaszok.

A 18 oldalas dokumentumot azonban ennyi idő alatt aligha lehet alaposan tanulmányozni, ráadásul az indoklás is csak annyi konkrétumot tartalmaz, a módosítás célja, hogy a gazdasági migránsokat mielőbb ki lehessen toloncolni az országból. A kitoloncolás szó a hatályos menedékjogi törvényben nem is szerepel, a friss előterjesztés alapján viszont a menekültügyi eljárás célja már nemcsak az lenne, hogy kiderüljön, elismerhető-e a külföldi menekültként, hanem az is, hogy fennáll-e a visszaküldés tilalma, illetve a migráns kiutasítható, kitoloncolható, vagy a dublini egyezmény révén átadható-e egy másik európai uniós tagállamnak. A törvény most a tartózkodási engedély visszavonását engedélyezi a menekültügyi hatóságnak akkor, ha nem áll fönn visszaküldési tilalom (vagyis a menekültet nem üldözik származási országában, illetve van olyan biztonságos ország, amely befogadná), most ez kiegészülne a kiutasítás és a kitoloncolás lehetőségével. Ezek szabályait külön törvény rendezné. Új és elsőre igen bizarrnak tűnő elem, hogy a menedékkérő hiteles okmányok híján köteles minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázásáért, így felvenni a kapcsolatot családtagjaival, jogi képviselőjével, illetve – ha nem állami üldözés elől menekül – származási országa hatóságaival. Újdonság az is, hogy menekültügyi őrizetbe vehető az a külföldi, aki menedékkérelmet ugyan nem terjesztett elő, de esetében a dublini átadásnak helye van. Bekerülne továbbá a jogszabályba, hogy a menekültügyi őrizetet a szakhatóság a rendőrség közreműködésével hajtja végre. A módosítás a menekültkérelem gyorsított elbírálását is lehetővé tenné, például ha a kérelmező biztonságos országból származik vagy jogellenesen lépett be az ország területére. A gyorsított eljárásoknál ráadásul a felülvizsgálati kérelemnek sem lenne halasztó hatálya a kiutasítás végrehajtására. Ám nem csak a tizenöt napos gyorsított eljárást vezetné be a kormány, minden kérelmet el kellene bírálni hatvan napon belül. Nos mindez szép és jó de kíváncsian várjuk, hogy a magyar belügy mondjuk le ellenőrizze 15 napon belül Afganisztánnal vagy Szíriával, hogy az adott személy ki is valójában ? Ráadásul ezen törvénymódosítás nem biuztos, hogy megállja a törvényesség próbáját itthon és az Unióban. Vagy majd az Információs Hivatalt fogják esetleg ezzel terhelni, mint hirszerző szervezetet ?