A Debreceni Itélőtábla meghozta a jogerős verdiktet abban a csalási ügyben, amelynek az egyik kulcsfigurája és vádlottja volt az egyik budapesti egyetem-rektor-helyettese H.Győző is.  Az ügyvéd azonban szökésben van, igaz Ausztriában egyszer már meghalt. Legalábbis papíron, de ezt nem vette be a bíróság.   Az Esti Újság úgy tudja ezen haláleset megrendezésében segítette H.Győzőt egy ismert budapesti sztárügyvéd is. Sőt a férfi szökésében is sokat ténykedett a sztárügyvéd. Az amerikai hatóságoktól származó információink szerint ezen sztárügyvéd kísérte Amerikába H.Győzőt, ahol végül nyoma veszett egyelőre a ma már elítélt ex-egyetemi rektor helyettesnek. A szökevény rektor-helyetes úgy tudjuk minden pénzét Magyarországon hagyta, ehhez nem fér hozzá s kérdés itthonról ki segíti a költséges bujkálását.   A Debreceni Ítélőtábla a csalási ügyben az elsőrendű vádlott, N.J. büntetését 5 évről 4 év szabadságvesztésre, a harmadrendű vádlott, dr. H.Gy. büntetését pedig 4 év 6 hónapról 3 év szabadságvesztésre enyhítette a Debreceni Törvényszék abban a csalási ügyben, amely során a vádlottak egy csarnokot és egy trágyaszóró gépet szereztek meg egy pénzügyi gondokkal küzdő mezőgazdasági vállalkozótól. Miután nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak milyen arányban osztoztak a csalásból származó bevételen, ezért a másodfokú bíróságnak mellőznie kellett a vagyonelkobzást. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A törvényszék enyhítő körülményként értékelte, hogy a 68 millió forintos kárérték az alsó határhoz és nem az 500 millió forinthoz van közelebb. Emellett az időmúláson túl a harmadrendű vádlott büntetését azért enyhítette, mert álláspontja szerint az ügyvéd csak a tárgyalási és a szerződéskötési folyamatban játszott szerepet, a csarnok elbontásában és értékesítésében nem vett részt.   A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség 2015 végén nyújtotta be a vádiratot a Debreceni Járásbíróságra. Az ügynek összesen öt vádlottja volt. A különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével három férfit vádoltak, egyikük dr. H. Gy., két vádlott ellen pedig közokirat hamisítás bűntette a vád. Első fokon 2017 októberében született ítélet az ügyben.  A bíróság valamennyi vádlott távollétében mondta ki az ítéletet, amelyben bűnösnek találta a vádlottakat különösen nagy kárt okozó csalás (I. II. III.r.) és közokirat hamisítás (IV. V.r.) bűntettében. Az elsőrendű vádlott N. J. halmazati büntetésként első fokon 5 év börtönt kapott és 5 évre eltiltotta őt a bíróság a közügyek gyakorlásától, ezen enyhített most a törvényszék. A másodrendű vádlottat a Debreceni Járásbíróság H. Gy.-t  szintén halmazati büntetésként 5 és fél év börtönbüntetésre ítélte és 6 évre eltiltotta a közügyektől, ez az ítélet változatlan maradt másodfokon is. A harmadrendű vádlott, dr. H. Gy. halmazati büntetésként nem jogerősen 4 év 6 hónap szabadságvesztést kapott és 5 évig nem gyakorolhatja a közügyeket, ezt enyhítette 3 évre a törvényszék. Végül az első fokú bíróság a negyed-, és az ötödrendű vádlottat 250 – 250 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, ez már első fokon jogerőre emelkedett.   A Debreceni Törvényszék tanácsa szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, és a bizonyítékokat értékelve hibátlan következtetést vont le a vádlottak bűnösségét illetően. A  tényállás szerint a sértettnek korábban egy jól működő mezőgazdasági vállalkozása volt, amely azonban 2013 közepére eladósodott, így külső segítséggel szeretett volna kilábalni a bajból. A férfinak egy ismerőse ajánlotta H. Gy.-t – másodrendű vádlott-, mondván: kapcsolatai révén segítséget nyújthat. H. Gy. hamarosan fel is kereste a sértettet, de telefonon bejelentkezett nála N. J., elsőrendű vádlott is. A beszélgetések során N. J.-t úgy állították be, mint komoly gazdasági, társadalmi kapcsolatokkal rendelkező milliárdos üzletembert. Később N. J. a harmadrendű vádlottal, dr. H. Gy. ügyvéddel jelent meg a sértett Debrecen-Halápon lévő telephelyén. A sértett a két vádlottnak felvázolta, milyen rossz helyzetbe került a vállalkozása, és elmondta azt is, hogy ingatlanjain jelzálog van, így nem tudja azokat értékesíteni. N. J. azzal biztatta a férfit, hogy biztosít neki annyi készpénzt, amennyi elegendő lesz valamennyi adóssága rendezésére. 2013. július 5-én az első és a harmadrendű vádlott együttműködési, illetve letéti szerződést készített. Ezek szerint az ötödrendű vádlott érdekeltségébe tartozó C. Kft. – melynek ügyvezetője a negyedrendű vádlott, S. G. -, átvállalja a sértett fizetési kötelezettségeit, kiváltja az ingatlanokon lévő terheket, illetve hitelt, esetleg állami támogatást szerez. A sértett a megállapodás szerint megfelelő fedezetet ajánl fel: egy vasvázas épületet, illetve egy trágyaszóró gépet. A letéti szerződés azt tartalmazta, hogy az N. J. ügyvezetése alatt álló E.J.S. Kft. dr. H. Gy. ügyvéd letéti számlájára elhelyez 240 millió forintot, amelyből a C. Kft. rendezni tudja a sértett adósságait. Az aláírt szerződések mellett a sértett bízott abban, hogy valóban megszabadul a vállalkozását sújtó terhektől. Már másnap H. Gy. arról győzte meg a férfit, hogy engedje meg a C. Kft-nek, hadd szállítsa el a vasvázas csarnokot és a mezőgazdasági gépet, hiszen azok úgyis a társaság tulajdonába kerülnek majd. A vádlottak munkásokat hoztak és még aznap szétszerelték, elszállították, sőt el is adták a csarnokot. A trágyaszóró munkagépet július 20-án vitte el a másodrendű vádlott a sértett telephelyéről. J., H. Gy. és dr. H. Gy. tévedésbe ejtették a sértettet, hiszen sem az együttműködési szerződés, sem a letéti szerződés nem felelt meg a valóságnak. Az elsőrendű vádlott által képviselt cég nem akarta és nem is tudta volna rendezni a sértett fizetési kötelezettségeit, a vádlottak szándéka csak a csarnok és a munkagép megszerzésére irányult. A vádlottak a sértettnek a gép eltulajdonításával csaknem 22 milliós, a vasvázas csarnok lebontásával és eltulajdonításával pedig több mint 46 millió forint kárt okoztak. Ebből 18 millió forint értékben, csak a vasvázas csarnok alapanyagának egy része került vissza a becsapott mezőgazdasági vállalkozóhoz. A bírósági eljárás egyébként eleve úgy indult, hogy dr. H. Gy. már akkor sem volt elérhető. Ellene belföldi és nemzetközi elfogatóparancs van most is érvényben. Az első és a másodrendű vádlott a bírósági eljárás megkezdése előtt tűnt el, mindkettőjük ellen belföldi elfogatóparancsot adott ki a bíróság. Miután másodfokon is a vádlottak távollétében került sor a jogerős ítélet kihirdetésére, a vádlottakat ezúttal is hirdetmény útján kell erről értesíteni.  A hirdetmény a bíróságon, illetve az érintett vádlottak utolsó ismert lakóhelyének polgármesteri hivatalában lesz kifüggesztve. A kifüggesztett jogerős ítéletet 15 nap után kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a vádlottak később megkerülnek, a távollétes eljárás szabályainak értelmében perújítást kezdeményezhetnek. A bíróság álláspontja a harmadrendű vádlottal kapcsolatban továbbra is ugyanaz: dr. H. Gy. halálhíre nem helytálló. Az eset érdekessége, hogy a csalásra H.Győzőt szintén ugyanaz a sztárügyvéd vette rá információink szerint, aki segített az ex-rektor-helyettesnek a szökésben, igaz ezen személy sosem lett gyanúsított és vádlott az ügyben. Megkerestük H.Győző ex-nejét is, akitől szerettük volna megtudni, hogy tudott-e férje kamu haláláról, mert állítólag őt ex férje mindenről tájékoztatta. Hogy szóban vagy írásban azt nem tudjuk. Azt is szerettük volna megtudni a szökevény exétől, hogy H.Győző kinél rejthette el titkolt 200 millió forintját ? Mert ennyit hagyott itthon.  Nem utolsó sorban szerettünk volna választ kapni arra is, hogy a kamu halált halt  férj után örökölt vagyonból ki kapott, ki örökölt és igaz-e, hogy ex férje édesanyja semmit nem örökölt halottnak hitt fia után?