A mostani forintgyengülés fő mozgatórugója az amerikai kötvénypiaci hozamemelkedés, amely úgy tűnik, hogy gyorsuló szakaszba került (a tízéves amerikai kötvényhozam 2011 óta nem látott, 3,05 százalék feletti szinteket ért el). A dollárban és euróban realizálható hozamok menetelnek - ez az emelkedés pedig folyamatosan szívja ki a pénzt a feltörekvő-piacokról - magyarázta lapunknak Csajbók Róbert,a ING Bank devizakereskedője. A tőkekiáramlás tehát az összes feltörekvő piaci eszközt és devizát érinti: a dél-afrikai randtól kezdve a török lírán át a forintig minden ilyen pénznemet. Így a helyzetet fundamentális átrendeződés alakítja, nem pedig egy váratlan pánikhelyzet, amikor például a negatív hírek hatására mindenki szabadulni akar befektetéseitől - értékelt. A válság előtt és közvetlenül utána egy kosárban kezelték a befektetők a feltörekvő országokat, ezt követően a kelet-közép-európai régiós pénzek leváltak a török, a brazil, a dél-afrikai és egyéb devizák mozgásáról. Most viszont az amerikai FED szigorításának eredményeként nagy mozgások kezdődtek - ezek hátterében pedig már nem a devizakereskedelem, hanem a befektetési alapok, illetve hedge-fundok állnak, amelyekben nagyon jelentős arányú eladásokat kezdeményeztek a befektetők. Mivel ezek eszközállományát teljes fejlődő-piaci kosár alkotja, a befektetési alapoknak arányosan értékesíteniük kell a magyar eszközöket is, a többivel együtt. Ennek a devizahatása jelentkezik most, az eladott eszközöket átváltják más devizába, főleg dollárba - vázolta a helyzetet Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezetőelemző-helyettese. Nincsenek csodák - jöhet még forintesés Megnőtt a volatilitás a deviza-és a kötvénypiacon ezt pedig nem fogjuk gyorsan kiheverni. A nagy mozgás itt marad és ez a későbbiekben átmehet egy csapkodásba, amelynek oka, hogy a befektetők nem igen akarják majd megtartani feltörekvő piaci pozícióikat - mondta Csajbók. Az a trend, hogy az amerikai hozamok mennek fölfelé, nem fog megváltozni, emiatt nem lesz olyan környezet, amely támogatná ezeket a piacokat. Sőt, ha ez a nagy mozgás megáll, a befektetők akkor sem fognak egyhamar visszaülni, tehát nem vállalják ezen országcsoport kínálta pozitív kockázatot. Ez azt is jelenti, hogy nem lát esélyt arra, hogy teljesen visszajöjjön a forint az utoljára 2016 júniusában tapasztalt gyenge szintekről. Valószínűleg - kisebb korrekciókkal ugyan - de megyünk még följebb is. Abszolút benne van a trendben, hogy 320 fölé is kúszhat az árfolyam, ha nem is ezen a héten. Lassú emelkedésre igen, hirtelen megugrásra ugyanakkor nem számít az ING Bank szakembere. Bár a magyar kormány konfliktusa az Európai Unióval bizonytalansági tényezőt jelent, a forint nem tartozik a országcsoporton belül kiemelten kezelt eszközök közé. A fekete bárány a török líra, amelyet keményebben büntetnek a befektetők, mint a többi feltörekvő ország devizáját. Győz az alternatív valóság - ez mindenkit bajba sodorhat Kovács Bálint szerint egyenesen a bizonytalan török helyzet volt az, amely a mai, szokásosnál is nagyobb gyengülési hullámot megindította. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök reggel egy érdekes nyilatkozatot tett a Bloomberg TV-nek: amennyiben megválasztják (márpedig minden bizonnyal igen), még erősebb politikai nyomást helyez a jegybankra, illetve a deviza-tranzakciókat is ellenőrizni kívánja majd. Mondataitól aztán még inkább megijedtek a befektetők. Nem biztos, hogy Erdogan átlátja a folyamatokat. Alapvetően úgy gondolja, hogy a magas török inflációt a magas kamatszint okozza, ezért szeretné elérni, ha még tovább csökkennének a kamatok, hogy kordában tartsa az inflációt és erősítse a lírát. Eközben ténylegesen nem a magas kamat okozza az inflációt, hanem a kiszámíthatatlan politikai és jogi környezet okozott egy líragyengülést, amely generált egy importált inflációt. Erre reagált a török jegybank kamatemeléssel, nem pedig fordítva történt - értékelt Kovács. Amennyiben viszont az elnök ráveszi a jegybankot a kamatvágásokra, az rövid távon egy további lendületes líragyengülést okozhat a mostani környezetben, pont ellentétesen azzal, amiképp a török vezető akarja. MNB: kamatemelésről szó sem lehet? Ha nem is erdogani erélyességgel, de az MNB is szeretné fenntartani ultralaza monetáris politikáját. 318 forint/eurónál viszont van egy kritikus szint, amit a jegybank valószínűleg meg fog védeni - jósolja Kovács. Ám ha ez az intenzív tőkekiáramlás hetekig tart, akkor rendkívül nehéz dolga lesz. Első körben sor kerülhet egy szóbeli intervencióra, aztán esetleg a devizatartalékok egy részéből egy beavatkozásra (erre van mozgástér, hiszen a rövid lejáratú devizaadósság jóval a devizatartalék szintje alatt tartózkodik). Ha ez sem segít, akkor jöhetnek a nemkonvencionális eszközök, például a likviditás-kiszorítás alkalmazása. Mindenképp el akarják kerülni, hogy a piac kikényszerítse a monetáris politika normalizálását. Nincs ugyanakkor kőbe vésve, hogy év végéig kamatot tartsanak, ha változik a környezet akkor reagálni kell rá - ezt maga a jegybank is elismerte közleményében. Az Equilor elemzője ezért nem számít tartós forintgyengülésre, ugyanakkor szerinte nem lehet kizárni a 320 feletti szinteket sem a későbbiekben.