Szász Andrásról a közvélemény először a Nádor Rt. kétes ügyeivel összefüggésben hallhatott. A céghez két, nagy vihart kavart büntetőeljárás is köthető. Ezek egyike az a Postabank bevonásával bonyolított ügylet, amelyben a Horn-kormány idején a Princz Gábor vezette pénzintézet 1998 májusában 12,12 millió dolláros akkreditívet, azaz fizetési ígérvényt nyitott a Nádor Rt.-nek azért, hogy a cég ötvenezer tonna acélt tudjon vásárolni a bécsi székhelyű BCL Trading GmbH-tól. Az acélüzlet nem jött létre, mivel az acélnak nyoma sem volt. A pénzt hamis dokumentumokat – közraktárjegyeket – felhasználva csalták ki a Postabanktól. A pénzintézet új vezetése a visszásságokat észlelve pert indított a Nádor és Szász üzlettársaként ismert Barak Alon jegyezte BCL ellen, mert a két cég között lezajlott acélüzlet fiktív volt és a bankot megtévesztették. Az ügyben hozott jogerős ítélet azt állapította meg, hogy a Postabanknak nem lehet kártérítési igénye a Nádorral és a BCL-lel szemben.   Titkosszolgálati megbízás Ugyancsak ebben a parlamenti ciklusban a Nádor megbízást kapott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól (NBSZ) titkosszolgálati eszközök – köztük a mobiltelefonok lehallgatására alkalmas berendezések – beszerzésére. A beruházáshoz az akkor teljesen állami tulajdonú, Erős János vezette Kereskedelmi és Hitelbank nyújtott 33 millió dolláros áthidaló devizahitelt. A tranzakciót a titkosszolgálatok részéről Szász közeli barátja, Somogyi Tamás kabinetfőnök és Hevesi Tóth Ferenc, az NBSZ főigazgatója jegyezte ellen Nikolits István volt MSZP-s titokminiszter, illetve Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter jóváhagyásával. A műszaki eszközöket Szász cége 1996-ban és 1997-ben hozta be az országba, azonban az egy évvel később hivatalba lépő Orbán-kormány felmondta a szerződést. Az orosz államadósság lebontását célzó beszerzéssel és a Nádor tevékenységével összefüggésben 1998 októbe-rében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ismeretlen tettes ellen csalás és csempészet miatt tett feljelentést. Az ügylettel kapcsolatban indult rendőrségi nyomozás azt állapította meg, hogy a hitelből a Nádor csak 21 millió dollárt használt fel a berendezések megvásárlására, a többivel a gyanú szerint nem tudott elszámolni. A rendőrség 2002-ben adott ki elfogatóparancsot a több tíz millió forintos csalással gyanúsított Szász ellen, majd a következő évben megszüntették a nyomozást, ám ennek okairól a hatóság nem szolgált bővebb információkkal. Az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség ezután hatályon kívül helyezte a rendőrség megszüntető határozatát, ám az ügy 2005 márciusában mégis vádemelés nélkül zárult.   Metróvagonok Szász vállalkozása egyébként felbukkant az orosz államadósság lebontásában az úgynevezett olajgate-ügyben is. Ekkor Szász folyamatos üzleti kapcsolatban volt az MSZP akkori pénztárnokának, Máté Lászlónak az érdekeltségeivel. A BKV Rt. az ezredforduló előtt tíz metrókocsi beszerzésére kötött szerződést a társasággal, azonban Szász nem tudott megegyezni a Magyar Államkincstárral, és ez hiúsította meg a járművek államadósság terhére történő beszállítását. A közlekedési cég akkoriban többször levélben sürgette a Nádort a beruházás realizálása végett, ám az ügyben mégsem történt látványos elmozdulás, pedig az orosz Metrovagonmash már több éve legyártotta a megrendelt tíz metrókocsit. A Nádor végfelhasználói szerződést kötött a BKV-val, amely azonban megelégelte a várakozást és felmondta a megállapodást.   Trigon-kaland A Szászhoz köthető különös ügyletek között említést kell tenni a Postabank bécsi leánybankja, a Trigon Bank körül történő manőverekről. Szászt 1998-ban a pénzintézet felügyelőbizottságának elnökhelyettesévé nevezték ki. A bank felett 1999 őszén csaptak össze a hullámok, amikor az Osztrák Bankszövetség vezetője közölte: a bank pénzügyi nehézségekkel küzd. A bejelentést követő ügyfélpánik után kormánybiztost bíztak meg a Trigon irányításával, az osztrák felügyelet pedig letiltotta a bankot, és csődeljárást kezdeményezett a társasággal szemben. A Trigont ezután egy olyan konzorcium szerezte meg, amelynek a Szász irányította Nádor előbb tagja, majd képviselője volt.   A tanácsadó   Szász üzleti pályafutása a szocialista kormányok idején a folyamatban lévő büntetőeljárások ellenére is töretlenül ívelt felfelé. Az üzletembert az akkor már a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. biztonsági igazgatójaként dolgozó jó barát, Somogyi Tamás támogatásával mint a társaság üzleti tanácsadóját alkalmazták. Az áramvállalat Kocsis István vezérigazgató irányítása alatt szövevényes offshore-ügyletekbe bonyolódott. A cég első emberét és Szászt 2011-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, illetve bűnsegédlettel gyanúsították meg, jelenleg pedig már mindketten a Kaposvári Törvényszéken tárgyalt büntetőper vádlottjai. Az MVM-ügy lényege, hogy az áramtársaság Szász tanácsait követve különböző jogcímeken és szerződések alapján nagyobb összegeket utalt ismeretlen hátterű, illetve a férfi érdekeltségében álló offshore-cégekhez, amelynek jelentős részéhez azóta sem jutottak hozzá, és nem kapták meg a megállapodásba foglalt ellenszolgáltatásokat sem. Az egyik ilyen, Szászhoz köthető vállalkozás a ciprusi bejegyzésű Aquifex Limited volt, amely 6,3 millió euró befektetési kölcsönt kapott az MVM-től energiaipari portfólió összeállítására. Az Aquifex vállalta, hogy több mint 7 millió euróért megveszi a portfóliót, ám a társaságnak járó összeget Szász cége csak részben fizette ki. Szász jegyezte a luxemburgi Power Investments International II. nevű, kajmán-szigeteki tulajdonossal bejegyzett társaságot is, amely 2008-ban a Kárpát Energo néven bejegyzett cégen keresztül 32,5 millió eurós befektetési kölcsönt kapott az MVM-től.   Találkozó Kulcsárral Az üzletember a K&H Bankhoz és brókercégéhez kapcsolódó botrány kirobbanása idején, amikor az ügy főszereplője, Kulcsár Attila Bécsbe távozott, felvette a kapcsolatot a bűncselekmények elkövetése miatt akkor már keresett ügyvezető igazgatóval. Találkozójukról az eljárás során nem derültek ki részletek, és arról Kulcsár később úgy nyilatkozott: mindössze annyi történt, hogy „ittak egy kávét”.   A felelős Szász az FTC labdarúgócsapata környékén is felbukkant. A Kevin Mc-Cabe tulajdonába tartozó Real Esplanade Estate (REE) Kft. 2008 áprilisában hatmilliárd forintért vette meg a focicsapatot működtető gazdasági társaságot és az Üllői úti nyolchektáros komplexumot. A befektető akkori tervei szerint 2011-re új stadiont húztak volna fel, amelynek Szász volt a felelőse mint a REE vezérigazgatója. Az üzletember tevékenysége a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején egyebek mellett arra is kiterjedt, hogy az FTC iránt érdeklődő befektetők és a politikai vezetés között közvetítőként járjon el. McCabe 2011 elején bejelentette, hogy a csapatot működtető zrt.-t akár egy euróért is átadná, ám az ingatlanokhoz ragaszkodott, amelyeket az új tulajdonosnak a kft.-től kellett volna bérelnie. Végül McCabe kivonult az üzletből, a stadion pedig állami beruházásként épült meg.   A KÖZVETÍTŐ Az üzletember nevével legutóbb a vesztegetést színlelve elkövetett befolyással, üzérkedéssel vádolt Kiss Ernő dandártábornok, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatója büntetőperének április 15-i tárgyalásán találkozhatott a közvélemény. Ekkor hangzott el, hogy amikor Kocsis ellen az MVM-ügyben büntetőeljárás indult, Kiss Ernő bekapcsolódott a védekezési taktika kidolgozásába. Együttműködésük idején Szásznál bejelentkezett egy, a perben csak Szabó úr néven említett férfi, és hatmillió eurót kért Kocsistól azért, hogy ügyét jó útra „tereljék”. A volt MVM-vezér 2011 decemberében kétszázezer eurót küldött a zsarolónak Szász közvetítésével, azonban az eljárás során Szabó személyazonosságára eddig nem derült fény. A büntetőperben tanúként idézett Szász Andrást az eljárás következő fordulóján, május 29-én szembesítheti a bíróság Kocsis Istvánnal, valamint az egykori főrendőrrel is.   ( Napi gazdaság – Esti Újság )