Polték szerint Bárándy szír védencének ügyében törvénysértően járt el a bíróság
A legfőbb ügyész szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott annak a szír férfinek ügyében, akit a 2015-ös röszkei zavargások idején fogtak el és ítélték el. Első fokon terrorcselekmény miatt kapott 10 évet. Ahmed jogi képviselője a másodfokú eljárásban a volt igazságügyi miniszter Bárándy Péter lett s komolyan beakasztott a migránsellenes vádhatóságnak. A másodfok végül új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot s ez nem tetszik Poltéknak.
Nem tudja megemészteni az ügyészség, hogy nem ítélték el jogerősen a terroristának kikiáltott szír határsértőt. Jogorvoslatért a  Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi  Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél történt zavargások ügyében első fokon terrorcselekmény  bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét . A Legfőbb Ügyészség szóvivője Fazekas Géza elmondta: a Legfőbb Ügyészség szerint a  táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében,  amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot,   mivel a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek  volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a  Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási  szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet. A szóvivő hangsúlyozta: a jogorvoslati indítvány nem függeszti  fel a konkrét eljárást. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint jogsértő az ítélőtábla  hatályon kívül helyező döntése, mert az általa megjelölt  hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók  lettek volna, így az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni.  Az ügyészség szerint ellentmondásos az is, hogy míg az ítélőtábla  az első fokú ítéletben megállapított tényállást hiánytalannak  nevezte, és a jogi érvelés indokolásával kapcsolatos aggályait  hangsúlyozta, mégis a tényállás bizonyításával kapcsolatos kisebb  hiányosságokat jelölte meg a hatályon kívül helyezés okaként. Az ügyészség szerint a hatályos szabályozás szerint a megjelölt  indokok alapján nem lett volna törvényes lehetősége a  táblabíróságnak arra, hogy az eljárás megismétlését rendelje el,  ezért a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő a  Kúrián. Fazekas Géza hangsúlyozta: a jogorvoslat nem annak  eldöntését célozza, hogy Ahmed H. bűnös-e vagy sem, kizárólag  arról, hogy a hatályon kívül helyezés jogszerű volt-e. A Legfőbb Ügyészség a sajtótájékoztatón kiosztott  háttéranyagban emlékeztetett: hasonló indokok alapján Polt Péter  2015 szeptemberében öt ügyben élt jogorvoslattal a törvényesség  érdekében indokolatlan másodfokú hatályon kívül helyező végzésekkel  szemben. Ezek közül a Kúria négy esetben - többek közt Portik  Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ügyében - megállapította,  hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés.  Az ezt követő időszakban Polt Péter további négy ügyben élt hasonló  okból jogorvoslati indítvánnyal, a Kúria mindegyik esetben  egyetértett a legfőbb ügyésszel. A háttéranyag megjegyzi: az ilyen ügyekben született kúriai  döntéseknek a törvénysértés megállapításán túl nincs más hatásuk az  eljárásra, mégis az ügyészség szerint ez a jogintézmény eszközt  biztosít a legfőbb ügyész, illetve az indítványa nyomán a Kúria  számára, hogy közreműködjön az egységes joggyakorlat  kialakításában, hozzájáruljon a büntetőeljárások időszerűségének  javulásához. Fazekas Géza ismertette: a két szervezet fellépésének  köszönhetően 2016-ban csaknem 20 százalékkal, 1716-ról 1379-re  csökkent a másodfokon hatályon kívül helyezett elsőfokú ügydöntő  határozatok száma az előző évhez képest.
2017.08.25 21:02:34


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!