A Fideszes honatya Mengyi pere elkezdődött
Megkezdődött szerdán a fideszes Mengyi Roland és társai pere, akik a vád szerint pályázati pénzeket akartak lenyúlni, több száz millió forintot. Az ügyet Fővárosi Törvényszék tárgyalja, első körben ismertetik a vádiratot. A Voldemortként elhíresült képviselő nem sokkal háromnegyed 9 előtt érkezett meg. Mengyi tisztázni akarja magát a vádak alól, mert mint mondja ő semmit nem csínált.

Azt mondta az újságíróknak, hogy ez nem egy politikai ügy, bár próbálnak belőle politikát csinálni. Továbbra is azt állítja, nem követett el semmit.
Tehát a per a vád ismertetésével indult, az ügyészség ezzel kapcsolatos korábbi tájékoztatásáról lent olvashat. Ami a bíróságon eddig elhangzott, hogy: K. Péter vette fel a kapcsolatot – két másik vádlott mellett – Mengyivel, és elindultak az egyeztetések. Mindez még 2015-ben történt. Egy ilyen találkozón beszéltek a pályázatíróval is. A „Nagyúr” az egyik tárgyalásukon mondta, hogy a pályázatokból maradt pénzt fel lehet használni szociális szövetkezetek támogatására.
Mengyi a beadott pályázatok változásával kapcsolatban folyamatosan tartotta a kapcsolatot az érintettekkel, és ahogy haladtak előre tervükkel, tájékoztatta társát, K. Pétert, hogy minden rendben lesz.
Hogy megszerezzék a csaknem 500 milliót, F. Márta választotta ki azokat a szociális szövetkezeteket, amelyek részt vehettek a pályázaton. Tízet ki is választottak, a hetedrendű vádlott pedig elkészítette mind a tíz szövetkezet teljesen megegyező költségvetését a pályázatra.
Egy másik vádlott, P. Tamás több esetben a szociális szövetkezet illetékesei helyett írt alá papírokat.
K. Péter és Mengyi folyamatosan egyeztettek, de a szövetkezeti vezetők nem tudták, mire készülnek, hogy a vádlottak maguknak akarják a pénzt.
Mengyi és B. Szilvia a kidolgozott terv alapján kötöttek volna fiktív szerződéseket, hogy aztán visszaosszák a pénzt. Hogy kinek mennyi jár, folyamatosan változott, erről a fideszes képviselő döntött.
Három vádlott – E. Zsolt, B. Tibor és F. Márta – mindebbe belementek és eldöntötték: később is együtt fognak működni a hasonló – szociális szövetkezetekre vonatkozó pályázatok lenyúlásában.
A kétszer ötmillióról, amit Mengyinek kellett adni, a képviselő azt mondta, hogy alkotmányos költség.
Később újabb megbeszélést tartottak az első-, a másod-, és a harmadrendű vádlott részvételével. Mengyi akkor azt mondta, hogy ötmilliót kell fizetni a minisztériumi köztisztviselőnek, hogy gördülékenyen mentenek a dolgok, illetve majd további ötmilliót. Ezúttal is azzal nyugtatta társait, hogy a dolog már “el van intézve”, a pályázatot a szövetkezetek fogják nyerni.
B. Tibor kapta meg at ötmillió forintot, amit végül K. Péter adott át Mengyinek. Ő – projektmenedzseri megállapodás címen – valótlan doksit állított ki a pénzről, hogy elfedje a valódi célt. Az összeget gyakorlatilag sikerdíjnak nevezték. Miután azonban a pályázatot “visszadobták”, a pénzt is visszavándorolt B. Tiborhoz.
Mengyi úgy döntött, nem tesz vallomást a bíróságon. Mint ismert, a 168 Óra írt arról 2015. augusztus elején nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva, hogy a fideszes Mengyi Roland állítólag kenőpénzt kért vállalkozóktól a nyertes uniós pályázatokért. A hetilap akkori információi szerint a “a szokásos” 50 helyett csak 10 százalékot tarthatott volna meg a megítélt támogatásból egy szociális szövetkezetekből álló hálózat, amelynek kiadást jelentett az is, hogy előre kért ötmilliót „alkotmányos költségként” egy fideszes képviselő, akit a vallomások szerint Voldemort Nagyúrnak kellett szólítani . Azóta úgy értesültünk, valójában azok ragasztották rá a nevet, akik részt vettek az üzelmeiben.
Mengyi Roland akkor közleményben reagált a cikkre. Azt írta, az ügyben semmilyen módon nem vett részt , a gyanúsítottként vallomást tevők visszaéltek nevével és poziciójával. Úgy fogalmazott, “lelkiismeretem tiszta, készséggel állok minden vizsgálat elé”. Hozzátette, amennyiben “a nyomozás érdeke úgy kívánja, és az ügyészség ezt kezdeményezi”, kéri mentelmi joga felfüggesztését.
Kezdetben a NAV nyomozói figyelték a fideszes országgyűlési képviselőt, amikor vélhetően átvette a kenőpénzt, de az ügy – mivel felmerült a politikus büntetőjogi felelőssége – átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre. Két héttel azután, hogy kirobbant a botrány, Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Mengyi mentelmi jogának felfüggesztését különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés gyanúja miatt. A mentelmi jog felfüggesztéséről szeptember közepén a képviselők egyhangúlag, 167 igen szavazattal döntöttek.
Mengyit októberben hallgatták ki gyanúsítottként, az ügyet a rendőrség februárban zárta le. Polt Péter akkor azt közölte, hogy hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük ötöt előzetes letartóztatásba is helyeztek egy időre, illetve, hogy azóta már mindannyian szabadlábon védekeznek. Ez így is maradt, egyikük sincs rács mögött.
A Központi Nyomozó Főügyészség április végén számolt be arról, hogy a “Nagyúr” és társai ellen vádat emeltek.
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt.
A vádirat szerint Mengyi Roland és társai 2015 tavaszán döntötték el, hogy szociális szövetkezeteknek európai uniós forrásból származó pályázatot írjak ki, hogy “az azon elnyerhető összeget jogellenesen – valós teljesítés nélkül – saját maguk megszerezzék”.
A vád szerint Mengyi valóban részesedés fejében vállalta a közreműködést. Emiatt a vádlottak többször egyeztettek. A többiekkel az egyik találkozójukon azt közölte, hogy 5 millió forintot kell fizetniük a döntéshozónak ahhoz, hogy hivatalos útra terelődjön a pályázat, míg további 5 millió forintot a kiírásáért. Az érintettek összegyűjtötték az első részletként kért pénzt, és az összeget eljuttatták Mengyi Roland barátjának.
Az ügyészség szerint a pályázatok benyújtásával az volt a céljuk, hogy megszerezzék az elnyerhető teljes összeget – maguknak. Csak annyit akartak ebből a tényleges célra fordítani, ami ahhoz kell, hogy ne bukjanak le, azaz némi látszatmunkánál nem történt volna több.
A vádlottak a szövetkezeti pályázatok útján összesen 499.996.391 forint költségvetési támogatást kíséreltek megszerezni. A pályázatokat – a befogadási feltételek nem teljesítése, illetve a pályázati kérelmek formai hibái miatt – elutasították, így vagyoni hátrány nem keletkezett.– áll a vádiratban.
A fenti bűncselekményekért – a halmazati szabályok szerint – 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki
2017.07.12 10:17:45