Vádat emeltek a félrefordító tolmácsnő ellen
A botrányos röszkei migráns pernél derült ki, hogy a tolmács rosszul fordított. Így hamis tanúzás miatt emelt vádat a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség egy 63 éves, arab nyelvű szakfordító-tolmácsként dolgozó budapesti nő ellen, akit maga a bíró jelentett fel. Magyarországon egyelőre egyébként nincs szabályozva, hogy a ritka idegennyelvek tolmácsai kik lehetnek és hivatalos papírt sem kérnek tőlük a hatóságok, ahhoz, hogy fordítsanak. Így csak a véletlenen múlik csak az, hogy kiderüljön, komoly szakami hibát, esetleg félrefordítást végeztek.

Az eset még a 2015. történt. A hírhedt röszkei migráns összecsapásra ki ne emlékezne, szeptember 16-ra. A tömegzavargás résztvevői ellen a határzár tiltott átlépése miatt indult büntetőeljárás egyik letartóztatásban lévő gyanúsítottja arab nyelven kétoldalas, kézzel írt beadványt juttatott el a nyomozást felügyelő Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészséghez. Az írásbeli vallomást a kirendelt fordítóirodának dolgozó vádlott úgy fordította le magyarra, hogy közben az eredeti szöveg több mint felét megváltoztatta. Az arab gyanúsítottnak a röszkei határszakasznál lezajlott eseményekkel kapcsolatos, bűnösségét tagadó nyilatkozatát ellentétesen fordította le, miközben tisztában volt azzal, hogy azt a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználják.
A vádlott menekült vallomásának a hamis fordítására a bíróságon derült fény, a tolmácsnő ellen a bíró tett feljelentést.
A büntetett előéletű, szabadlábon védekező szakfordító-tolmács a tettére nem adott magyarázatot. Az ügyészség hamis tanúzással vádolja és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza vele szemben.
A teljes szövegrész kreált, nem fordítási munka. Tartalmi hozzáköltést tartalmaz, a beadványban lévő szándékot teljesen megváltoztatja – hangzott el a tavaly április tárgyaláson, Szegeden, ahol második napja tárgyalták annak a 10 szír állampolgárnak az ügyét, akiket tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettével vádolnak.
A kérdéses levelet M. Sheikho írta az ügyészségnek, a félrefordítás – vagy inkább hamisítás – eredménye, hogy a vádlott „bevallotta, erőszakkal tört be Magyarországra. A márciusi tárgyaláson Arany János bíró felolvasta, hogy a levél szerint „a rendőrök dobáltak állandóan köveket. Az új fordítás a durva csúsztatásokat helyre tette.
Az Esti Újság tavaly nyáron számolt be arról, hogy több olyan ritka nyelvek tolmácsát is alkalmaz a nyomozóhatóság Magyarországon, az ügyészséggel karöltve és így a bíróságok is, akik voltak már büntetve. Többnyire pedig embercsempészés miatt kaptak letöltendő büntetést ezen tolmácsok közül jó páran, de van, aki súlyos testi sértés miatt. Mindez pedig azért aggályos, hisz épp embercsempészési ügyekben fordítanak főként ezek a tolmácsok. Ennél is nagyobb gondot okoz, hogy közülük sajnos alig van párnak hivatalos papírja arról, hogy ő bizony tolmácsolhat. Azaz többségük még csak tanfolyamot, s tolmácsiskolát sem végzett.
Az Esti Újság úgy tudja, hogy ma Magyarországon nem igazán van bevett hivatalos gyakorlata a ritka nyelvek tolmácsainak az alkalmazására. Azaz nincs olyan hivatalos előírás, hogy csak az fordíthat afgán vagy pastu nyelven, akinek erről van iskolai papírja, azaz van végzettsége, szakképesítése. Ez pedig különös.
Természetesen megkerestük a Fővárosi Törvényszéket, hogy a ritka nyelvek tolmácsait mi alapján foglalkoztatják, mit kérnek tőlük, mi a bevett szokás.
Nincsen különleges gyakorlat a ritka nyelvek esetében a tolmács kirendelésekor. Ez a kérdés jellemzően inkább a büntetőeljárásoknál merül fel gyakrabban. Itt általában a bíróság azt a tolmácsot rendeli ki, aki a nyomozás során már eljárt és a nyomozati iratok között megtalálható az elérhetősége, tekintettel arra, hogy ő már ismeri az ügyet. EU-s elfogatóparancs esetében általában az Interpol által már az ügyben foglalkoztatott tolmács szokott eljárni, akit szintén azért érdemes a továbbiakban is kirendelni, mert rövid idő áll rendelkezésre és ő már ismeri az adott ügyet. Olyan esetekben, ahol az ügy bírósági eljárást megelőző szakaszában részt vevő tolmács valamilyen okból nem rendelhető ki, nem érhető el, a bírák az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI) keresik meg tolmács kirendelése miatt. A polgári ügyekben sokkal ritkábban van szükség tolmácsra, különösen ilyen ritka anyanyelvűekre, de a polgári bírák is az OFFI-hoz fordulnak tolmács kirendelése érdekében. A tolmács a bíróság előtt a tolmácsigazolványával igazolja magát. Ha az idő rövidsége miatt egy ügyben eseti tolmácsként fordít valaki, akkor a nyelvtudását a nyelvvizsga-bizonyítványával is igazolhatja – írta dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék illetékese.
2017.05.22 12:10:38