Fideszes önkormányzatok lobbíznak Budaházy kegyelméért
Kerepes képviselő-testülete közkegyelmi indítványt köröztet az országban Budaházy György és a Hunnia csoport elítélt tagjainak érdekében, amelyhez érdekes módon egyre több fideszes vezetésű önkormányzat csatlakozik. Érdekes mindenképp az a jelenség, hogy bírósági ítéleteket helyi politikusok így minősítenek és ezzel az erővel, akkor majd, ha úgy tetszik mások is kaphatnak majd kegyelmet, kérdés, hogy kedves bajtársról van szó egy-egy bűnügyben vagy sem.
Mint ismeretes Budaházy Györgyöt és társait a tavaly nyáron összesen 125 év fegyházban letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon . A Fidesz élesben nem kritizálta a döntést, de például a „taknyozós vérzős” Bayer Zsolton és más megmondó emberein, illetve néhány parlamenti képviselőjén keresztül azért nem rejtette véka alá a véleményét.  Még az LMP akkori társelnöke, Schiffer András is így fogalmazott: „Budaházy tizenhárom év. Mennyi jár a szemkilövetésekért?”. Erre mondta akkoriban  Schiffer nagynénje, hogy politikus unokaöccse szégyent hoz a Schiffer névre, amikor jobbikosokkal haverkodik, és „szemkilövetőkről” hadovál. 2016 év végén Kerepes Város Önkormányzata felhívást tett közzé a 2006-2010 közötti „politikai ellenállók” amnesztiájának érdekében, amelyhez valamennyi magyar önkormányzat csatlakozását várják. Az Alkotmány alapján ugyanis az önkormányzatok képviselő-testületének jogában áll döntést kezdeményezni az illetékes hatáskörrel rendelkező szervnél, ha egy bizonyos ügy a közvéleményben megosztottságot, felháborodást kelt. A felhívásban arra kérik Áder János köztársasági elnököt és Kövér László házelnököt, hogy az ügy kapcsán megrendült társadalmi igazságérzet helyreállítása érdekében „tegyék meg a megfelelő intézkedéseiket, és akár együttesen terjesszenek elő egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a Magyarország Országgyűlése törvényalkotás útján gyakoroljon közkegyelmet a 2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban elkövetett, politikai ellenállásként is értékelhető cselekmények miatt indítható, indított és már lezárt büntetőeljárások vonatkozásában.” A felhíváshoz eddig 14 település csatlakozott, főként fideszes vezetésűek: Kunszentmiklós, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Pomáz, Vác, Budapestről pedig Újpest, Józsefváros és Erzsébetváros. Legalábbis erről számol be az érintett Budaházy György egy videóban , ugyanakkor az általunk megkérdezett önkormányzatok közül éppen az utóbbi válaszolta azt, hogy ők nem tudnak ilyen indítványról, így nem is csatlakoztak ahhoz.  Pásztó viszont meglepetésre igen! Ez a fordulat Budaházyt nem is annyira lepte meg, hiszen mint mondja, laknak ott bajtársai, a „képviselőtestület nemzeti érzelmű emberekből áll”, és a Magyarok Világszövetségének helyi csoportja indítványára került a képviselőtestület elé a döntés. Pásztó polgármestere, az ex-tévés Dömsödi Gábor elmondta, hogy valóban kapott egy levelet a Magyarok Világszövetségének helyi csoportjától, de kompetencia hiányában nem foglalkozott az abban foglaltakkal, és amikor a kérdést alpolgármestere napirendre vetette, akkor is kifejtette, hogy szerinte nem önkormányzati ügyről van szó, hanem politikai akcióról, amiből a városnak ki kellene maradnia. A képviselőtestület ennek ellenére 8 igen és egy tartózkodás mellett megszavazta a közkegyelmi indítványhoz való csatlakozást, mondván: Vác is megszavazta. Dömsödi érdekes adalékot árult el az ügy kapcsán: a szavazás előtt felhívta az egyik parlamenti párt képviselőjének titkára, és a megfelelő magatartás tanúsítására tett indirekt javaslatot, amit a városvezető természetesen kategorikusan visszautasított. Mint Dömsödi elmondta, ő azért a „tartózkodás” gombot nyomta a „nem” helyett, mert nem bíró, vagy alkotmánybíró és nem is a körzet országgyűlési képviselője, vagyis nem tiszte eldönteni, hogy egy bírósági döntés mennyiben tükrözi a valóságot, továbbá a rendelkezésére álló információk alapján továbbra sem látható tisztán, hogy az elítéltek tényleg terroristák, vagy csak egyszerűen megtévesztett emberek.  Ha egy képviselőtestület ilyen játékokba belemegy – érvel a polgármester –, akkor az önkormányzati munkát bármilyen akció nyomán politikai véleményfórummá lehetne silányítani. Józsefvárostól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy képviselő-testületük 2017. március 9-i ülésén fogadott el egy olyan határozat, mellyel közkegyelmi törvény megalkotását kezdeményezi. Ez a határozat – bár hátterét tekintve hasonló – lényegesen eltér attól az eredeti felhívástól, amelyet Kerepes Önkormányzata juttatott el az ország településeihez. A határozat szerint a közkegyelem nem terjedhet ki azokra az erőszakos cselekményekre, melyeket Magyarország Alaptörvénye által védett gyülekezési szabadsággal vagy szólásszabadsággal visszaélő, a demokratikus jogaikat békésen gyakorló polgárokhoz képest elenyészően kis számban fellépő személyek követtek el. A józsefvárosi önkormányzat vezetése – amellett, hogy bírósági ítéleteket nem kíván kritizálni, csupán a jogalkalmazási gyakorlat problémáira hívja fel a figyelmet - mélyen egyetért azzal, hogy a jogtalanul és esetenként igazságtalanul kisebb súlyú szabálysértésekért túlzottan meghurcoltak kegyelemben részesülhessenek, azt azonban határozottan elutasítja, hogy az adott bűncselekményt elkövetők a társadalom többségét felháborító, és sokszor aránytalan bírói döntések mögé bújva próbálják elkerülni jogos büntetésüket – olvasható a szerkesztőségünknek megküldött válaszban.
2017.05.09 07:16:39


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!