A Nolimpia ellenes aláírásgyűjtés kezdetétől azzal kampányolt a párttá alakuló Momentum Mozgalom, hogy vannak az olimpiánál fontosabb ügyek, amelyekre hasznosabb lenne elkölteni azt a sok száz- vagy ezermilliárd forintot, amibe egy olimpia megrendezése kerülne. Végig öt ügyet emlegettek: egészségügy, oktatás, megélhetés, lakhatás és országos infrastruktúra. Egészségügyi víziójukat már korábban bemutatták, most azt is megvillantották, hogyan fognának hozzá az oktatás megreformálásához. Természetesen ez még nem a végleges oktatási programjuk.   A jelenleginél jóval többet költenének az oktatásra, a bölcsődétől az iskolákon és az egyetemeken át a felnőttképzésig. A közoktatásra fordított költségvetési forrásokat a fejlett országok átlagához, a GDP 2,5 százalékáról a GDP 3,5 százalékához közelítenék, és visszapótolnák az elmúlt évtizedben elmaradt dologi oktatási kiadásokat. A felsőoktatást szintén jelentős többletforrások bevonásával zárkóztatnák fel a fejlett országok átlagához, a GDP 1,3 százalékához. A Momentum szerint meg kell erősíteni a helyi közösségek befolyását az iskolák életében. Ezért a szerintük túlbürokratizált intézményfenntartó központok helyett olyan rendszert hoznának létre, amelyben az állam az egységesen magas minőségért, míg a helyi szint – az intézmények és igazgatóik – a közösségek igényeinek becsatornázásáért felelnek. Olyan iskolákat szeretnének, ahol a tanulóknak és a szülőknek is nagyobb befolyása van az intézmény életére, a diákok pedig a számukra legmegfelelőbb formában fejlesztik képességeiket. Ennek érdekében érvényesítenék a tanítás és tanulás szabadságát: frontális oktatás, egyentankönyvek és rugalmatlan tantervek helyett a gyerekekre és a fiatalokra szabnák a tanulás formáját és tartalmát. Erősítenék a demokratikus kultúra és nemzeti értékek elsajátítását, hogy a gyerekek 18. életévük betöltése után ne csak formálisan tudjanak részt venni a demokráciában, hanem aktív cselekvőként is. A férőhelyek megfelelő helyen való bővítésével biztosítanák, hogy bölcsődébe minél több, óvodába pedig minden gyerek eljusson. Ezen kívül családi napközik létrehozásának ösztönzésével és a szülők feltételes készpénzes támogatásával motiválnák a gyerekek minél korábbi felzárkóztatásának megkezdését. Nagy hangsúlyt fektetnének a fogyatékkal élők integrációjára is fejlesztőpedagógusok kiterjedt alkalmazásával. A tankötelezettség határát befejezett középfokú tanulmányokhoz vagy 18. életév betöltéséhez kötnék, mert álláspontjuk szerint a 16. éves korig tartó iskolakötelezettség is a kevésbé szerencsés körülmények közé született gyerekek lemorzsolódásához vezet. Egy helyen azt írják, hogy számítunk az esélyteremtő programokat is működtető civil szervezetekre, akik partnereink a társadalom építésében. Azt viszont nem részletezik, kire gondolnak, akár a Tanítanék Mozgalom is lehet. A Momentum nemet mond a szegregációra: a gyerekek jövőjét nem határozza meg a korai iskolaválasztás, hiszen minden iskolából van átjárás középfokú vagy felsőfokú intézményekbe, illetve szakképzésből általános képzésbe, és vissza is. A megélhetést támogató szociális ösztöndíjjal kiegészített finanszírozási rendszert hoznának létre, amivel azt akarják elérni, hogy minél több hátrányos helyzetű fiatal jusson diplomához.