A Gazprom kelet-közép-európai gázellátási monopóliumának megtörésére vonatkozó esetleges amerikai tervvel hozta összefüggésbe a magyarországi kitiltási botrányt G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, aki a Századvég lapjában, a Napi Gazdaságban írt erről véleménycikket. Egy három lépésből álló esetleges amerikai mesterterv középpontjában áll Magyarország, amely az orosz Gazprom kelet-közép-európai gázszállítási monopóliumának megtörésére vonatkozna – írta a Napi Gazdaságban a kitiltási botrányról G.Fodor Gábor. A palagáz-forradalomnak köszönhetően az USA gázimportőrből exportőrré válik, de a többletet valahol el is kell adni, itt lép be a kelet-közép-európai piac, ahol jelenleg a Gazpromnak van monopolhelyzete – fejtegette G. Fodor. Szerinte, aki ezt a monopóliumot meg akarja törni vagy maga kíván ebbe a monopolpozícióba lépni, annak el kellene érnie, hogy a Gazprom ne, vagy csak nagyon drágán tudjon gázt szállítani a térségbe. A monopólium megtöréséhez az USA-nak három ponton kellene beavatkoznia– írta a Századvég stratégiai igazgatója. Elsőként befolyása alá kellene vonnia Ukrajnát, hogy a gáz tranzitdíjának manipulálásával ellehetetlenítse a térség Gazprom általi ellátását az ukrán vezetékeken keresztül. Másodszor meg kéne fúrnia a Déli Áramlat gázvezeték tervét, illetve meg kéne akadályozni, hogy a Mol a Gazpromnak adja el az INA-t – ezzel ugyanis nem lenne az esélye a relatíve olcsó cseppfolyós gázt fogadó adriai terminálok megépítésének. A terv megvalósítása kemény feladat lehet, de G. Fodor szerint amerikai nézőpontból nézve mégis racionális stratégiai lépéseket tenni a cél elérése érdekében. Ha sikerülne a monopóliumváltás, akkor az sem számítana már, hogy az amerikai cseppfolyós gáz Európába szállításának költsége magasabb, mint a Gazprom-gázé verseny hiányában ugyanis Amerika mondaná meg, hogy mennyi is legyen az a bizonyos gázár– tette hozzá. Mindaz, ami most a szemünk előtt zajlik, akár úgy is értelmezhető, mint az elbizonytalanítás stratégiája. Elbizonytalanítani a térség rebellis szereplőjét, Magyarországot az orosz gáz irányába történő elköteleződéstől. S miért is ne élhetne Amerika ennek érdekében a politikai nyomásgyakorlás különféle eszközeivel? Aki ugyanis a célt akarja, annak akarnia kell az eszközöket is. Ez a(z energia)forradalom első parancsa– írta a véleménycikkben. A magyar kitiltási üggyel kapcsolatban G. Fodor egy másik kitiltási ügyről is írt, amelyben Oroszország megtiltotta a beutazást kilenc amerikai kormányzati tisztviselőnek. Egyikük Mary Landrieu, a szenátus energia és természeti erőforrások bizottságának frissen kinevezett demokrata elnöke. A szenátor esetében a Századvég-igazgató szerint nyilvánvalóak az egymásnak feszülő gazdasági érdekek, az ellentétes energetikai érdekeltségek. Felmerül a kérdés, hogy vajon nincsenek-e hasonló motívumok az elmúlt hetek hazai eseményei mögött is?– tette fel a kérdést.