A KSH hétfőn közzétett adatai szerint az építőipar termelése tavaly novemberben 14,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az épületek építése 2,5, az egyéb építményeké 25,7 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene november végén 24,0 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony bázist. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek kifejtette: a tavaly novemberi adatokon még érződik, hogy csökkentek az uniós támogatásból megvalósuló beruházások, de várakozása szerint az idei tél végére, tavasz elejére az építőipar teljesítménye éves összevetésben már stagnáló, vagy enyhén növekvő ütemet mutathat. A szakértő úgy véli, a növekedést döntően határozza majd meg, hogy mennyire tudják az uniós források felpörgetni az építőipart, de emellett kormányzati intézkedések, például a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) is ösztönzően hathatnak az ágazat teljesítményére. Ürmössy Gergely szerint ugyanakkor az építőiparban rövid és hosszú távon is szűk keresztmetszet lehet a munkaerőhiány. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt emelte ki, hogy egészségesebb szerkezetű növekedés jöhet az építőiparban, az uniós pénzekből finanszírozott beruházások mellett a lakásépítések is hozzájárulhatnak várható bővüléshez. Az ingatlan.com már most 400 olyan társasház-fejlesztésről tud, amelyek lakásait értékesítik a piacon. A szakember kommentárjában hangsúlyozta: az épületépítések alágazat tavaly novemberig a korábbi évekhez képest jobb eredményt ért el, ez azonban még kevés volt ahhoz, hogy az egyéb építményeknél bekövetkezett, főként az uniós beruházások tavalyi hiánya miatti visszaesést ellensúlyozza. Balogh László ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy 2017-ben és 2018-ban az épületépítések markánsabban jelennek majd meg az építőipari adatokban. Tavaly novemberben a hó végi szerződésállomány volumene az épületépítések esetében 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakás- és épületépítések kedvező helyzetét mutatja az is, hogy legutóbb 2013-ban volt példa arra, amire 2016 első tizenegy hónapjában, az épületépítések több mint 917 milliárd forintos termelési értéke meghaladta az egyéb építmények 682 milliárdos összegét - jelezte a szakértő. Az uniós forrásokból induló beruházások az egyéb építményeknek is lökést adhatnak, az egyéb építményeknél várható felfutásra utal, hogy tavaly novemberben a hó végi szerződésállomány volumene csaknem 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - mutatott rá Balogh László. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatokból látszik a magasépítés folyamatos növekedése, ahol az erősebb hatás 2017 elejétől várható. A szakember szerint a magasépítés területén kivitelezői szemmel jól érezhető a megnövekedett építési kedv, ami ugyanakkor munkaerőhiánnyal ütközik szembe - közölte. A két ellentétes hatásból eredő problémák az idén várhatóan erősödnek majd, emiatt hosszabb kivitelezési időkkel és az árak emelkedésével kell számolni - fejtette ki kommentárjában. Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development Zrt. vezérigazgatója szerint bár a 2016-os adatok még nem jelzik a felfutást, de a 2017-es statisztikákban biztosan megjelenik majd a keresletnövekedés hatása. Hozzátette ugyanakkor, hogy az építőipari kapacitás a válság alatt számottevően csökkent, így a rendelkezésre álló munkaerő már nem elég a megnövekedett kereslet kiszolgálására. A jelentős munkaerőhiány és a garantált bérminimum emelése az építőiparban számottevő bérnövekedést eredményezett, és ennek a folyamatnak még messze nincs vége - fogalmazott Tatár Tibor. A szakember úgy látja, hogy nagyrészt emiatt nőttek a kivitelezési költségek, de a Futureal tapasztalatai szerint a megnövekedett kereslet miatt az építőanyagárak is emelkednek. Ezek együttes hatásaként a szakember arra számít, hogy 2017-ben a kivitelezési költségek 15-20 százalékkal nőhetnek éves összevetésben - áll a kommentárban. Forrás: MTI (Bánrévi Lili)