Nekünk ehhez az ügyhöz semmi közünk nincsen. Gonoszság azzal operálni, hogy a 4-es metróépítési projekt 2015-ben fejeződött be, mert az építésről az előző városvezetés döntött, és 2007-ben kezdődtek a felszíni munkák – közölte Tarlós István, miután a Politico megírta, csalást és lehetséges korrupciót tárt fel a 4-es metró kivitelezése kapcsán az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF, amelynek nyomán 300 millió eurót, több mint 90 milliárd forintot kellene a magyar államnak visszafizetnie Brüsszelnek és az Európai Fejlesztési Banknak. A főpolgármester elárulta, december 20-án zárult az a fővárosi vizsgálat, amelyben egyebek mellett az Alstom szerelvények korrupciós ügyét, és a 4-es metróval kapcsolatos más esetleges visszaéléseket igyekeztek feltérképezni. Ebből kiderült, ha voltak szabálytalanságok, azok a 2006-os, illetve az azt megelőző közbeszerzésekhez köthetők. Budapest fideszes irányítóit semmi felelősség nem terheli az ügyben – közölte Tarlós. Figyelmeztetett, büntetésről még nincs szó, hiszen a pénzvisszafizetésről az Európai Bizottság dönthet, a testület viszont ilyen határozatot még nem hozott. Ha végül erre kötelezik az országot, az államnak az összeg 79 százalékát kell állnia, a többit a fővárosnak, mert ilyen arányban finanszírozták a 4-es metrót, aminek a meghosszabbítását 2011-ben Budapest vezetői leállították. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága pedig azt közölte: a főváros nem kapta meg és nem látta a vizsgálati anyagot, de információik szerint a pénzügyi szabálytalanságokra utaló megállapítások 2006–2007-re vonatkoznak, vagyis jóval a jelenlegi városvezetés 2010-es hivatalba lépése előttről. Az EB is megerősítette, hogy megkapták az OLAF-jelentést, s elkezdték vizsgálni a lehetőségeket – a fejlesztési bank is hasonlóképp tesz. Magyar részről Szalóki Flórián, a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár azt mondta a Politicónak, hogy megérkezett a szervezet jelentése, de még hónapokig tarthat, mire a visszafizetéssel kapcsolatban döntés születhet. A visszafizetendő összeg valóban nem konkrét, az ügy ezen szakában ugyanis az OLAF a jelentése és a bizonyítékai mellé csak javaslatot tesz a büntetés mértékére az EB-nek – vázolta az ügymenetet Nagy Gabriella. A Transparency International közpénzügyi programjainak vezetője szerint ezt követően a bizottság elbírálja az OLAF javaslatát, s „alkudozni kezd” a magyar kormánnyal a büntetés mértékéről. A hivatal a magyaroknak is megküldte jelentését, illetve jogi ajánlásait. Ezeket általában a Legfőbb Ügyészség fogadja, ám Nagy szerint nem sok foganatja van az OLAF-intelmeknek Polt Péteréknél: az évek során nagyjából 20 ilyen javaslat gyűlt fel az ügyészségen, közülük egyet zártak le, ám annál sem találták indokoltnak az OLAF eljárását. Elvileg a hatóság nyomon követi, mi lett a javaslatainak a sorsa, ám egyebet nem tehet. Hozzátette így, hogy a Csalásellenes Hivatal intelmei nem kötelező jellegűek sem az EB-re, sem a tagállamokra, a hatóság afféle „fogatlan oroszlánként” funkcionál az EU-ban. Mindez akkor változhatna meg, ha létrejönne az Európai Ügyészség, amelyről már megszületett a javaslat a bizottságban. A metróügy kapcsán egyébként a Transparency korábban tájékoztatást kért Polt Pétertől, hogy miként lehet Londonban sikeresnek ígérkező nyomozás korrupciós ügyben a budapesti 4-es metrót kapcsán, miközben itthon semmi nem történik – számolt be Ligeti Miklós. A TI jogi igazgatója felidézte, Polt annyit írt: „nyugodjunk meg, itthon is minden szükséges és indokolt intézkedést megtesznek a bűnügy felderítésére”. A Politico szerint a mostani feddésre úgy reagált a Legfőbb Ügyészség, hogy Magyarországon már zajlik nyomozás, ezért nem szükséges az OLAF jelentése nyomán újabbat indítani. Ligeti szerint mindez arra enged következtetni, hogy lehet összefüggés a londoni vádemelést eredményező nyomozás és a mostani, visszafizetést javasló OLAF-jelentés között. Hiszen nyomozni feltételezett bűncselekmények összefüggése alapján szoktak, tehát ennek hiányában a már megindított nyomozás aligha reagálna adekvátan az OLAF jelzéseire – vázolta. A vizsgálat lezárása után az OLAF jogi ajánlásokat is küldött a magyar kormánynak.