A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKF) dolgozói a sikertelen bértárgyalások miatt döntöttek a munkabeszüntetés mellett. Noha a munkáltató megadta a 4 százalékos béremelést, a munkavállalók ennek több mint kétszeresét szeretnék elérni. Miután az elégséges szolgáltatások biztosításának paramétereiről sem tudtak megállapodni, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ) a bíróságtól kérte a munkabeszüntetés jogszerűségének, és az annak során teljesítendő alapfeladatok körének megállapítását. Király András, a HVDSZ elnöke közölte, hogy az érdekképviseletek hétfőn ülnek le a főpolgármesterrel, miután az FKF kijelentette, hogy nincs döntési helyzetben a béremelést illetően. Addigra talán a bírósági végzés is megérkezik, amelynek jogerőre emelkedése után bármikor megkezdődhet a sztrájk. A dolgozók azt tartják elégséges szolgáltatásnak, ami senkinek sem veszélyezteti az életét vagy egészségét, továbbá idesorolják azt is, hogy időben elszállítanák a hulladékot a közegészségügyi és közoktatási intézményektől. „Köztisztasági ágon” a balesetveszély elkerülésére törekednének, vagyis váratlan időjárási események esetén eltakarítanák a havat és síkosságmentesítést is végeznének. A szakszervezeti vezető elmondta az atv.hu-nak, hogy addig sztrájkolnak, amíg csak el nem érik céljaikat. Terveik szerint karácsony előtt már elindulhat a munkabeszüntetés, akár egy 2 órás sztrájkkal is komoly fennakadást tudnak okozni a főváros mindennapjaiban. A HVDSZ elnöke szerint az elmúlt években durván nőtt a cégnél a fluktuáció, úgy tudja, a fizikai munkások állományának 10 százaléka (180-200 fő) tervezi távozását a közeljövőben. Az FKF-nél egy sofőr átlagalapbére körülbelül 110-120 forint nettó, de mindezekért esetenként jóval többet kell dolgozni heti 40 óránál. Király András szerint a vitázó felek könnyebben találtak volna megoldást a bérfejlesztés problémájára, ha a tavasszal létrejött állami szemétholding miatt nem áll elő bizonytalan helyzet. Tarlós István a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Holding (NHKV) működésének áprilisi megkezdésekor jelentette be, hogy a miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez a hulladékgazdálkodás új szabályozása miatt, mivel nem szeretné, hogy Budapest finanszírozza a vidéki települések országosan csaknem 15 milliárdos hulladékgazdálkodási veszteségeit. A kialakult helyzettel kapcsolatban Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője elmondta az ATV Start című reggeli műsorában, hogy Budapest októberig kapott haladékot a kormánytól, hogy az Fővárosi Közterület-fenntartót beolvassza az állami szemétholdingba. A képviselő szerint a nyár eleje óta húzódó egyezkedés során a kormányt képviselő fél nem titkolta, hogy ha Budapest nem veszi tudomásul az új helyzetet, akkor az FKF nem kapja meg a működéséhez szükséges a hatósági megfelelőségi tanúsítványt, és feladatait a jövőben mások látják majd el. Október végén a főváros újabb szabadulási kísérletet tett, és az erről szóló javaslat egyhangú elfogadását követően a hulladékgazdálkodási törvény módosítását kezdeményezte az Országgyűlésénél, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kikerülhessen a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. hatálya alól. A törvénymódosítási javaslat szerint a fővárosi önkormányzatra 2017. április 1-jétől a hulladékról szóló törvény korábbi, 2015. december 23. előtt hatályos előírásai vonatkoznának. Nem is kellett sokat várni, és a főpolgármester már be is jelenthette, hogy az NHKV-től megérkezett a válasz törvénymódosító kezdeményezésükre, és abban egészen gyerekesnek tűnő és az önkormányzati törvényben foglalt fővárosi feladatokkal össze nem egyeztethető válaszokat kaptak arra, hogy miért nem támogatják a módosítást. Tarlós nem titkolta, hogy az NHKV indoklása számára teljességgel elfogadhatatlan. – Ha a helyzet nem változik, és az elvonás megvalósul – mondta Tarlós az egyik Budapestinfón –, a főváros legalább 2-3 milliárdos állami dotációra szorul majd, a továbbiakban nem garantálható az elvárt színvonalon a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása és gyakorlatilag megszűnne az abból keresztfinanszírozott közterületi takarítás is. Arról nem is beszélve, hogy az új szabályozás veszélyeztetheti a fővárosi uniós támogatásból megvalósult vagy megvalósítandó projektjeit.