Elnök úr, Ön hogy értékeli az IFA-t, hisz ezen adók beszedése az adott települések jegyzőinek a feladata, ami sok esetben pluszfeladatot jelent. Mi az eddigi tapasztalat? – Van arra példa, hogy miközben beszedik az IFA-t, nem fizeti be az önkormányzat számlájára az adott vállalkozás, merthogy likviditási problémái vannak. Ez sok helyen előfordul. Nem ez a jellemző szerencsére, de van ilyen. Azt, hogy később fizetnek az önkormányzatoknak, tudják a települések kezelni. Még csak az sem elvárás, hogy minden hónapban utaljanak IFA-t a szállásadók. Az államtól a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény szerint már csak 1 forint a támogatás, kezdetben  2 forintot adtak az 1 forinthoz. – Csemőben nincs IFA. Itt nincs is olyan turizmus, ami ezt indokolttá tenné. Az önkormányzatok döntése ez, s, ahol nem is értékelhető a vendégéjszakák száma, ott be sem vezetik. A lovastanyákon főként gyerekek jelennek meg, gyerektáborok vanvak, 18 év alatt pedig az IFA nem szedhető be. Az adminisztrációs többletköltséget sem fedezné, ha itt Csemőn és környékén bevezetnék esetleg. Jelenleg önadózás van, és mindez papíralapon történik. Nem kellene változtatni ezen? – Ne legyünk álszemérmesek, ha mi is egy magánszemélynél vesszük igénybe a szolgáltatást, akkor mi sem biztos, hogy minden esetben ragaszkodunk ahhoz, hogy kapjunk számlát. Ha a recepciós megkérdezi, hogy kell-e számla, többnyire az emberek azt mondják, hogy á, dehogy, nem kell nekünk semmi, itt a készpénz, és kész. Így pedig a minél több adóbevallásra ösztönözni a szállásadókat nem könnyű, de a hotelekkel ilyen gond nincs is. Ott többnyire mindent bevallanak a tapasztalatok alapján. A települések negyedében van IFA. Célszerű ezt azonban kétfelé bontani. Az egyik, akik kifejezetten üzleti, gazdasági tevékenységként hozzák létre a szállókat, panziókat. S vannak a magánszemélyek, akik a meglévő épületeik átalakításával a turizmus egy másik formáját, a magánszállásadást valósítják meg. Ez a két forma teljesen elkülönül. Az adminisztráció elvben ugyanaz, de a gyakorlatban még sem. A szállók a vendéget tájékoztatják, elmondják, hogy mennyi az IFA, ezt ki kell fizetnie a vendégnek készpénzben, befizetik, vagy épp bankkártyával fizetnek. Ezután a bevallásukat megteszik. Jellemzően havonta vagy negyedévente. Jelzik, hogy ennyi vendég volt, ennyi éjszakát töltött itt, és ezt átutalják, többnyire időben. Az önkormányzatok ritka esetben ellenőriznek. Elfogadják valós számnak azt, ami bevallásra kerül a szállodák részéről ha az átlagos kihasználtsághoz képest a bejelentett éjszakák számával nincs nagy eltérés. Ha nagy az eltérés, akkor nyilván megszólítjuk őket, hogy ezt nem pontosan értjük, hogy minek tudható be a vendégek elmaradása. De nem ez a jellemző. Minimális eltérés előszokott fordulni. Hallottunk olyat, hogy egy szállóban csak rokonok voltak egész szezonban. Erről mit gondol? – Hosszú távon azt mondani, hogy csak rokonok voltak, azt nem lehet. Elvileg a rokonokra is kellene fizetni, de ez egy hallgatólagos megegyezés, hogy ezt nem veszik figyelembe az IFA-bevallásnál. Munkavégzés céljából ott tartózkodók, vagy egészségügyi ellátás miatt ott lévők szintén nem adókötelesek. Az IFA adót az idegenforgalmi szempontból fontos települések miatt találták ki, amely nem a helyieket sújtja, hanem a fizetőképes pihenőket. Most miképp ellenőrzik az IFA-t, a szállásadókat? Titkos ügynökökkel? – Az ország különféle pontjain vannak szakosodott kollégák, akik nap mint nap járják a helyeket. Bizony a Zimmer Feri film bizonyos részei fel-fel szoktak bukkanni, nálunk is. Azaz néha furmányosan kell ellenőrizni, és az adóelkerülők miatt ki kell találni dolgokat. A saját gyakorlati tapasztalataim során, Tahitótfalunál ilyen nem volt. A Balaton az egyik legklasszikusabb hely az adóelkerülésre. Kollégák vendégként is be szoktak jelentkezni, de arra is volt példa, hogy a Balatonból távcsővel figyelték az adott szállásadó helyet. A kisebb egységek próbálkoznak, vagy fordult elő ilyen, de nagyobb szállóknál ez nem jellemző. Összességében sikertörténetnek nevezhető az IFA? – Önmagában az IFA egy sikertörténet. Van, ahol egy település 2 milliárd forintnyi idegenforgalmi adót szed be. Ha érdekeltté tesszük a szállásadókat, akkor ők is nagyobb odafigyeléssel vallanák be az adót. Ha megkérdezzük, hogy mit szeretnének, hogy nagyobb bevétele legyen a szállásadóknak, akkor ők is nagyobb kedvvel fizetnek. Így kellenek a fesztiválok mindenképpen, és egyéb programok is. Sokak azért utaznak el, hogy szórakozzanak és pihenjenek, s hol van jó, esetleg ingyenes program. „Nem főzök, nem mosok, nem takarítok, hanem jól érzem magam”, ez ma a fő szempont. A fesztiválok jellemzően ingyenesek, ha fizetős koncertre megyünk akkor az egy négyfős családnál már akár tíz-húszezer forintot is kitehet. Pihenésre és szórakozásra is van lehetőség egy vidéki szálláshelyen, és ezt a koncertjegyre szánt pénzt magamra költhetem. Az IFA-bevételt tehát ilyen programokra, fejlesztésekre kell költeni. Ha van vendég, több pénzt költenek a helyi vendéglátóipari helyeken, ez munkát ad a helyieknek, és ebből jut a fejlesztésekre. (Csákány)