Értesüléseink szerint a rendőrség meg akarja szüntetni azt a nyomozást, amelynek szenvedő alanya egy ismert budapesti sztárügyvéd, aki majdnem belehalt egy plasztikai műtétbe. Az eset 2012-ben történt, és azóta igencsak lassan halad a nyomozgatás, tekintettel arra, hogy 2013 őszén rendelte el a nyomozást a XII. Kerületi Ügyészség. Azóta idestova 3 év telt el, amely idő alatt három magzat megfogan és meg is születik, de ebben az ügyben még mindig csak a vajúdás folyik. Úgy tudjuk, nemrég sikerült kihallgatni az ügyvédet műtő plasztikai sebészt, B. Szergejt, akiről megdöbbentő dolgok kerültek nyilvánosságra. Az orvos ugyan Brazíliában szerezte a plasztikai képesítését, de Magyarországon nem volt erre engedélye, sőt be sem volt jegyezve a Magyar Orvosi Kamara nyilvántartásába. Ennek ellenére egy budapesti luxusklinikán mint plasztikai sebész orvos operálhatott, B. Szergej ugyanis sokat segített a klinika neves plasztikai sebész tulajdonosának. Erről a körülményről a nyomozás során a rendőrség is tudomást szerzett, de fura módon az „plasztikai sebész orvost” mégsem gyanúsították meg, bár máskor ilyenkor már kuruzslásról szoktak beszélni. Ebben az esetben azonban erre nem került sor, a tanúként történő kihallgatását követően simán elmehetett. Az is igen aggasztónak tűnik, amit a rendőrség által kirendelt igazságügyi orvosszakértő fogalmazott meg az állásfoglalásában, amely szerint – az érvényes egészségügyi jogszabályok alapján a magyar plasztikai sebészek tekintetében a jelenlegi szabályozások szerint a magánklinikát vezető orvos tulajdonosnak nem kell ellenőriznie azt, hogy a klinika kinek ad bérbe műtőt, illetve ki operál abban. – Ennek a logikának a mentén egy ilyen műtőt bárki kivehet, és tetszése szerint operálgathat. Azaz teljesen normális, hogy egy engedély nélkül műtő orvos műtsön többek között. Amennyiben ez a szomorú valóság, akkor nyilván a magánklinika tulajdonosát sem fogják felelősségre vonni, bár úgy tűnik, hogy mindezek ellenére, józan paraszti ésszel is meg kellett volna győződnie a bérbeadó magánklinikának arról, hogy a régi ismerősének rendben vannak-e az orvosi tevékenységhez szükséges iratai, már csak azért is, hogy a magánklinikának, illetve annak tulajdonosának ne legyen később problémája. Az ügy másik érdekessége, hogy a rendőrség által másodjára kirendelt igazságügyi orvosszakértő szerint egyébként az, hogy a sértett majdnem meghalt, nem orvosi műhiba. Az szerinte a beteg hibája, mert 22 évvel korábban volt egy infarktusa és egyébként pedig dohányzott. Persze erről a körülményről a plasztikai műtétet végző stáb is tudott, már a műtét előtt is. A hasfal plasztikai műtétje során keletkezett fertőzés és bélelhalás között a rendőrség által felkért szakértő szerint állítólag nincs összefüggés. Úgy tudjuk, több szakértő szerint azonban hibázott az ukrán orvos is. Sőt az a kórház is, amely végül megmentette az ügyvéd életét, hisz ott napokig a tünetek alapján nem vették észre, hogy komoly a baj, és nem műtötték meg azonnal. Sőt bizonyos vizsgálatokkal is hosszú napokig késlekedtek, miközben a sértett üvöltött a fájdalomtól. Ezt követően, amikor a reggeli nagyvizit végre sürgősséggel elrendelte a CT-t, arra is csak az esti órákban került sor. A CT által kimutatott közvetlen életveszélyt jelentő diagnózis birtokában, az életmentő műtétre csak a rá következő napon 9-10 óra között került sor, mindaddig pedig a beteg ügyvéd a kínok kínját élte át, amelyre nézve egyébként a nyomozás során tanúvallomás is keletkezett. Az már csak hab a tortán, hogy az ügyvédnek ezzel egy időben záródott el az egyik lábában is az ér, amivel senki sem foglalkozott, és amelynek okán az egyik lábát is elveszthette volna. Erre nézve a rendőrség által kirendelt szakértői vélemény szerint nem volt bizonyíték. Majd valahol azt írta a szakértő, hogy a kardiológia által jól diagnosztizált akkut has valójában nem volt akkut has, ezt követően pedig úgy fogalmaz, hogy az ügyvéd lábával azért nem lehetett foglalkozni, mert az akkut hasat kellett kezelni. Az általunk ismert szakértők szerint a jogász teljes életet élhetne ma is, ha időben megműtik a kórházban, mert a bélelhalás nem végzett volna ekkora pusztítást nála. Úgy tudjuk, hogy amennyiben a rendőrség a nyomozást bizonyíték hiányában megszünteti, úgy a sértett, illetve annak jogi képviselője pótmagánváddal élhet. A pótmagánvád pedig annyit jelent, hogy a sértettet képviselő ügyvéd kvázi ügyészként jár el abban az esetben, ha az arra illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság a pótmagánvádat befogadta. Addig azonban, mint ahogy látjuk, sok víz folyik le a Dunán. Ezzel a magatartással pedig nyilván valaki vagy valakik jogosulatlan előnyhöz juthatnak, míg másokat, így esetünkben a sértettet, jogosulatlan hátrány éri, tekintettel az időmúlásra. (Csákány)