Jádi János bíró a tárgyaláson bejelentette: az ügyben hetvenötödrendűként szereplő vádlott augusztusban meghalt, így ellene megszüntették az eljárást. A vádirat ismertetésével induló tárgyaláson a 75 vádlott közül 69-en jelentek meg.Az eljárás alapját képező 636 oldalas vádirat kivonatát Bernáth Varga Edit ügyész ismertette. A vádlottak között vannak a takarékszövetkezet egyes vezetői, tisztségviselői, ügyintézői, de cégek vezetői és magánemberek is, akik hiteleket vettek fel a Bács-Kiskun megyei pénzintézettől. Sőt Soltvadkert fideszes városvezetője is a vádlottak padjára került ebben a monstre és egyben nem hétköznapi bűnszervezetes perben.  A városvezető igazgatósági tagja volt a botrányosan működő pénzintézetnek és állítólag korábban ott is dolgozott, ezért keveredhetett bele a több mint 20 milliárdos gazdasági bűnügybe. A takarékszövetkezetnél dolgozó vádlottak 2005 és 2011 között több mint 120 hitel kihelyezésekor szegték meg a jogszabályokat és a takarékszövetkezet belső szabályzatait. Olyan cégeknek és magászemélyeknek nyújtottak hiteleket, amelyeknek nem volt meg az ehhez szükséges hitelképességük. A kölcsönöket sokszor csak azért adták, hogy az adott ügyfél korábbi lejárt, nem fizetett problémás kölcsönét egy újabb nagyobb összegű hitellel rendezzék. Az újabb kölcsön visszafizetésére azonban nem volt reális esély, ami minden érintett számára egyértelmű volt. A takarékszövetkezet vezetői és dolgozói jellemzően a hiányosan kitöltött hitelkérelmeket is befogadták, a hitel visszafizetésének lehetőségeit rendszerint nem ellenőrizték, és gyakran előfordult, hogy a kölcsönigényléshez benyújtott üzleti tervek nem voltak eléggé részletesek és kellően megalapozottak. Jellemző volt, hogy a hitelkérelemhez benyújtott értékbecslések a biztosítékként figyelembe vett ingóságok és ingatlanok értékét a reálisnál jóval magasabb összegben határozták meg. Gyakran előfordult az is, hogy a kölcsönöket igénylő társaságok a hitelkérelem benyújtása előtt rövid idővel, minimális összegű törzstőkével alakultak, a már létező cégek pedig csekély saját tőkével rendelkeztek, nagymértékben eladósodtak és veszteséges gazdálkodásúak voltak. Ennek ellenére – a valójában hitelképtelen vállalkozások részére – a takarékszövetkezet döntéshozói az igényelt összeg folyósítását minden esetben engedélyezték, sőt egyes társaságok esetében rövid időn belül újabb hitelek folyósítását is. Utólag már pontosan nem meghatározható, de valamikor a 2000-es évek közepén a takarékszövetkezet működéséért és vagyonáért felelős három vezető – az első-, másod- és harmadrendű vádlott – felismerte, hogy az elsőrendű vádlott ismerősei, barátai és azok gazdasági társaságai részére megítélt hitelek nem teljesülnek a szerződéseknek megfelelően. A problémás adósságok megoldására elhatározták, hogy a jogszabályokkal és a belső előírásokkal szemben ugyanazon adósnak vagy az erre a célra létrehozott cégének újabb és jellemzően nagyobb összegű hitelt biztosítanak, holott tudták, hogy ezzel csak a takarékszövetkezet veszteségeit növelik. A takarékszövetkezet végelszámolása 2012. június 1-jén kezdődött meg, míg felszámolását a Fővárosi Törvényszék 2012. október 12-ével rendelte el. Az eljárás során határidőben bejelentett hitelezői igények meghaladták a 39 milliárd forintot, míg határidőn túl 637 millió forint összegű igény érkezett. A takarékszövetkezet 15 ezer 332 betétesét az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanította összesen 33,2 milliárd forint összegben. A tárgyalás – a vádirat további ismertetésével – szerdán folytatódik. (Fotó: keol)