A költségvetési csalással és hamis okirattal való visszaéléssel vádolt egykori politikus most beszélt először a nyilvánosság előtt a két és fél évvel ezelőtt, a 2014-es választások előtt kirobbant ügyéről a tárgyalóteremben, amikor is kiderült, hogy 2008 és 2012 között több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett külföldön megnyitott számlákra. – Amikor 2002 tavaszán képviselővé választottak, már komoly egzisztenciám volt – jelentette ki Simon Gábor, aki elmondása szerint vállalkozói és tanácsadói munkáiból halmozott fel ennyi pénzt. – 2004-ben nyitottam Zürichben bankszámlát másfél millió dollárral (410 millió forint), innen hoztam át bécsi pénzintézetekbe a pénzemet 2008-tól fogva – tette hozzá Simon. Simon Gábor ártatlannak vallotta magát, azt állította, hogy az eltitkolt külföldi bankszámláin levő pénzei nagyon régről származnak, még a civil életéből. Magyarázata szerint a Svájcból Ausztriába költöző pénzügyi tanácsadóját követte, az óriási készpénzbefizetéseket pedig azzal indokolta, hogy a gazdasági válság miatt nem bízott az utalásokban. Simon beszélt a rejtélyes körülmények között, egy rendőrautóban meghalt Welsz Tamásról, akinek segítségével az ügyészség szerint Simon egy hamis bissau-guineai útlevéllel számlát nyitott egy kisebb magyar banknál, ahova 250 ezer eurót (77 millió forint) fizettek be. Állítása szerint nem tudott sem az útlevélről, sem a bankszámláról: Welsz a bizalmába férkőzött, azt ígérte, hogy meg tudja védeni őt az ellene indított eljárásokban, ezért minden dokumentumot a rendelkezésére bocsátott. – Jól kibabrált velem – mondta Simon Welszről, aki szerinte vagy megbízást teljesítő fedett ügynök, vagy egy kalandor lehetett. Simon kérte a bíróságtól, hogy szüntessék meg vele szemben a lakhelyelhagyási tilalmat. – Most született meg a kisfiam, a kislányom egy hónapja kezdte az óvodát, szeretnék munkát vállalni, hogy eltartsam a családomat, mert jelenleg a megtakarításaimból és feleségem gyedéből élünk – sorolta indokait a volt politikus, de a bíróság elutasította a kérelmét. Simon Gábor 1994-ben lépett be az MSZP-be, innentől kezdve szépen ívelt felfelé a kar­rierje. 1996-ban bekerült az országos választmányba, amelynek 2001-ben elnökhelyettese, 2004-től pedig elnöke lett. 1999-től három éven keresztül a XVIII. kerületi önkormányzat mellett volt tanácsadó. 2002-ben került be a parlamentbe, 2008 és 2010 között szociális államtitkár is volt. Két évig, egészen a bukásáig az MSZP elnökhelyetteseként dolgozott.