Újabb ország kellemetlenkedik és akarja kihallgatni a MOL vezérét
Újabb, állítólagos kétes bűnügyben akarták meghallgatni a MOL vezérét. Ezúttal a boszniai hatóságok fordultak jogsegéllyel a magyar igazságügy, illetve ügyészség felé. Azonban, akárcsak a horvátok kérésének, a magyar hatóságok most sem tehetnek eleget a szarajevói ügyészség jogsegélykérésének, hogy egy boszniai nyomozás részeként hallgassák ki Hernádi Zsoltot, a MOL vezérigazgatóját. Az azonban nem tisztázott, hogy gyanúsítottként vagy tanúként akarták a miniszterelnökkel sokszor közösen focimeccsekre járó MOL-vezért meghallgatni.
A szarajevói ügyészségének a jogsegélykérelmét már júliusban megkapta a magyar Legfőbb Ügyészség. De azt írták, hogy sajnos nem hallgathatják ki Hernádi Zsoltot, a MOL vezérét és Várady Zoltánt, a MOL korábbi vezetőjét, mert amivel kapcsolatban ki kellene őket hallgatni, az Magyarországon nem bűncselekmény. A szarajevói legfőbb ügyészség azért kérte Hernádi és Várady kihallgatását, mert nyomozás indult a bosnyák olajcég, az Energopetrol privatizációja körüli ügyben. Hernádinak, a MOL vezérének ez már a második kellemetlen ügye. Mint ismeretes, a Horvátországnak is megtagadtuk a kihallgatását és kiadatását. Emiatt Hernádi hol rajta van az Interpol nemzetközi körözési listáján, hol leveszik. Mindenesetre abban az ügyben is az volt az ügyészség álláspontja, hogy nem történt bűncselekmény és nem is követett el semmi törvénytelent a MOL-vezér. Hasonlóan járt el az ügyészség a hírhedt Grippen korrupciós ügyek jogsegélykérelmének ügyében, ahol szintén felmerült jó néhány befolyásos üzletember és politikus érintettsége, de ott sem történt bűncselekmény. Az Energopetrol 67 százalékát a Mol–INA-konzorcium vette meg még 2006-ban, a cég ellen pedig azért nyomoznak, mert a kisebbségi részvényesek szerint a többségi tulajdonos úgy hajtotta végre a privatizációs szerződésben foglalt, 76,7 millió eurós tőkeemelést, hogy jelzáloghiteleket vettek fel az Energopetrol ingatlanjaira. Magyarországnak amúgy van érvényes nemzetközi jogsegélyszerződése, de a Strasbourgban 1959-ben aláírt Európai Egyezményt Magyarország azzal a fenntartással írta alá, hogy csak olyan bűncselekményekkel kapcsolatban nyújt jogsegélyt más országok hatóságainak, amelyeket a magyar törvények is büntetnek. Éppen ezért az ügyészség szerint „elháríthatatlan akadálya” van annak, hogy teljesítsék a szarajevói kollégák kérését – tette hozzá a beszámoló. (Forrás: Index–Esti Újság)
2016.09.07 18:21:36
További hírek Belföld témában

© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
Cookie beállítások testre szabása