Sümegen nagy a baj. Mondhatni igen nagy gáz van. A ferences rend által támogatott John Henry Newman Főiskola ugyanis a tervekkel ellentétben idén nem tudja elindítani a képzést, holott 5 diák felvételt nyert. A ponthatárok állítólag sűrűn változtak, a végére már 342 pont volt szükséges a felvétel elnyeréséhez, ami jó magas, és sokak szerint érthetetlen is. Más hasonló képzéseknél általában 280 pont volt a minimum. Így idén biztos nem indul képzés Sümegen. Ráadásul kiderült, hogy valaki kérte az oktatási hivatalt az iskola nevében, hogy ne is kelljen indulni a képzésnek. A baj csak az, hogy ilyet az iskola vezetői nem kértek. A közösségi felsőoktatási képzést sikeres angolszász felsőoktatási modellek alapján egy évvel ezelőtt honosította az oktatási kormányzat a felsőoktatási törvény módosításával. Az úgynevezett közösségi főiskola, amelyet a törvény közösségi felsőoktatási képzési központként nevez meg, alapvetően három szervezet együttműködésével jön létre és működik. Az adott helyi önkormányzat, egy vagy több már meglévő felsőoktatási intézmény (tehát egyetem vagy főiskola), valamint maga a közösségi felsőoktatási képzési központ, ami jelen esetben egy gazdasági társaság. Sümeg esetében Sümeg Város Önkormányzata, a budapesti Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, valamint az angol bíborosról elnevezett John Henry Newman Oktatási Központ Kft. A sümegi közösségi főiskola a megalapítása óta a sajtó célkeresztjében van. Egyrészt a sok százmilliárd forintról és az MNB elnöki székéről szóló csatározás frontvonalára taszították az iskolát a kutatási programjaira elnyert MNB-s támogatásai miatt, másrészt az intézmény létrejöttét és katolikus szellemi irányultságát elfogadni nem akaró körök mindent megtesznek az ellehetetlenítéséért. Legelőbb a szenátus vezetőjét, Kertész-Bakos Ferencet kezdték ki a személyével össze nem kapcsolható szervezetekkel, eseményekkel és személyekkel alpári módon összefüggésbe hozva, diplomagyárnak és kamuegyetemnek titulálva az egyébként működését még meg sem kezdő intézményt. Ezt követően feljelentést tettek sikkasztás gyanújával az ügyvezetés, így Fülep Dániel és Kertész-Bakos Ferenc ellen, megpróbálván megszerezni a cégvezetést, és sajtókampányt indítottak a felvételi időszak kellős közepén a feltételezett gazdasági visszaélések kielemzésével, jóllehet a feljelentés kapcsán elvégzett könyvvizsgálat nem talált hiányosságot. Az önkormányzat felszámolási eljárás megindításával fenyegette meg a sajtón keresztül az iskolát, majd pedig a felvételi ponthatárok alakultak olyan érdekesen, hogy a szakokat adó Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nem hirdetett képzésindítást a szeptemberi tanévkezdésre. A képzésindítás elmaradásáról nyilatkoztattam a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola elnökét, aki úgy válaszolt, hogy „A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nem változtatott a felvételi eljáráson, erre sem jogosultsága, sem módja nem volt…. a »Vonalhúzási eljárás« végén nem volt felvehető hallgató a sümegi képzési helyre.” Ugyancsak a vonalhúzási eljárással kapcsolatban az EMMI Oktatási Hivatala is nyilatkozott, miszerint „Az Oktatási Hivatal semmiféle pontszámot nem határozott meg”, holott a két szervezet közül valamelyiknek csak meg kellett állapítani a minimumpontszámot. Ugyanakkor tény, hogy a sümegi képzési helyre vonatkozóan a felvi.hu-ra már nem a minimumpontszám, hanem az „n.i.” megjelölés került ki, ami annyit jelent, hogy „nem indul”. Ezt a döntést is valakinek meg kellett hoznia! A minisztérium a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolára, ők pedig a minisztériumra mutogatnak, az önkormányzat meg mindkettőre. A „nem volt elegendő hallgató” hivatkozás alapvetően hamis. A közösségi főiskola a működési engedélyét idén január 28-án vette kézhez, vagyis mindössze 2 héttel a központi felvételi eljárás lezárását megelőzően. Hallgatót toborozni ezen időpont előtt nem volt szabad, így a közösségi főiskola menedzsmentje a pótfelvételi eljárásra összpontosított. Első évben 40 fő felvételére van lehetőség. A rövid határidő ellenére 13 jelentkezést regisztrált a központi felvételi rendszer, de valaki megemelte a ponthatárt 342 pontra (ez az úgynevezett vonalhúzási próbakör adatai alapján dokumentálható), de még így is maradtak felvételizők, akik átlépték a 60 ponttal megemelt határt. Ez döntő momentum, ugyanis ha van akár egyetlen hallgató, aki a normál felvételi eljárásban felvételre kerülhetett, akkor joga van a főiskolának a pótfelvételi eljáráson megjelenni és lehetőség szerint betölteni a létszámot. A tavasszal megrendezett sümegi nyílt napokon több száz résztvevő vett részt a programokon, és a közvetlen internetes megkeresésekből is láttuk, hogy a pótfelvételin nemhogy érdektelenség, de túljelentkezés lesz várható. Ezzel az adminisztratív eljárással viszont elvették az iskolától a felvételi lebonyolításának lehetőségét. A felelősség elől persze mindenki igyekszik elbújni. A sümegi önkormányzat azt nyilatkozza, hogy az iskola belügyeibe nincs beavatkozása, tehetetlenül áll a dolgok előtt. Ez az álláspont azonban elég nehezen védhető, ha figyelembe vesszük, hogy az iskolát feljelentő magánszemély úgy kommentálta az eseményt a sajtóban, miszerint a feljelentésről a sümegi városházán, a polgármester egyetértésével döntöttek. A polgármester semlegességet hangoztató nyilatkozatainak ellentmond, hogy a sajtón keresztül fenyegette meg az iskolát felszámolással. Lássuk be, hogy elég nehéz a hallgatótoborzás egy feljelentett és felszámolási eljárással megtámadott iskolába. Mindezek után pedig a polgármester azt is kinyilatkozta, hogy a közösségi főiskolát a továbbiakban a saját önkormányzati cégükkel kívánják üzemeltetni, más szakokkal, más felsőoktatási intézménnyel –közölte Vas Mária, az iskola tulajdonosi képviselője. A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tagadja, hogy megemelték volna a ponthatárt, az EMMI Oktatási Hivatala pedig a főiskolát jelöli meg döntéshozóként. Nos, így egy dolog biztos, baj van, és ebből botrány lesz. – Ez az egész, egyébként külső szemlélő számára érthetetlen és egyben érdektelen hajcihő nem mást céloz, mint a megépült sümegi képzési hely csődbe juttatását. Van egy politikai kör, amelyik az MNB alapítványai által támogatott projekteket és szervezeteket igyekszik lejáratni, ennek vagyunk mi is áldozatai. Van egy másik felsőoktatási szakmai kör, amelyik a sümegi közösségi főiskola indításával kezdetektől nem értett egyet, s mert egyenes úton nem tudta megakadályozni az alapítást, felhasználva médiahiénákat, a sajtó útján aknázta alá. Van egy harmadik kör, ez a helyi önkormányzatnál keresendő, amelyik megvárta, amíg felépül a működési engedélyt is megszerző iskola, és most megpróbálja magának átruházni, hiszen sokkal könnyebb valamit ellopni, mint megdolgozni érte. Van egy negyedik kör, ez a szakokat delegáló partner főiskola, amelyik meg inkább szabadulna már az egésztől, mintsem összerúgja a port az előző hárommal. Igen ám, csakhogy a hármas viszonyt kemény feltételekhez kötött szerződések szabályozzák! A közösségi felsőoktatási képzési központ az idei tanévben még ezen körülmények mellett is el tud indulni, mert minden eszköz a rendelkezésére áll, a működési engedélyének visszavonásához pedig valamelyik partner erőszakos kiválása kellene, ami viszont súlyos anyagi, kártérítési kötelezettséggel jár. Nem tudom még ebben a pillanatban, hogy mi lesz a végeredmény. Fülep Dániel, az iskola igazgatója nem valószínű, hogy hajlandó visszaállni a beosztásába, mert a hamis feljelentéssel őt Sümegen egyszerűen megalázták. A szenátusi tagok is jelezték: vagy a közösen felépített newmani szemléletű keresztény felsőoktatás kezdődik Sümegen, vagy nem vesznek tovább részt benne. A programot támogató egyházi szervezetek is így viszonyulnak az eseményekhez, és én sem gondolom másként. Úgy látom, hogy az önkormányzat, amennyiben nem változtat az iskolával szembeni álláspontján, végül magára marad. Sajnálnám, mert hiánypótló főiskolai projektről beszélünk, és sajnálnám a sümegieket is, akiktől rossz önkormányzati döntések elvehetik a felsőoktatási képzés lehetőségét – mondta Kertész Bakos Ferenc professzor.