Komoly aggodalmakat váltott ki az új magyar bevándorlóellenes törvény
A Magyar Helsinki Bizottság elítéli azokat a tegnap életbe lépett jogszabály-változásokat, amelyek még inkább ellenőrizhetetlenné teszik, mit is csinálnak a rendőrök a feltartóztatott menedékkérőkkel, migránsokkal. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is közleményben ítélte el az új, önkényeskedésre lehetőséget biztosító szabályokat. A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója, aki tűzoltó volt és katasztrófavédő, sikerről beszél és átütő eredményről a menekültekkel szemben vívott gigászi küzdelemben. Az ORFK műveleti helyettese pedig focihasonlattal élve közölte, célunk az ellenfelek, azaz a migránsok távol tartása a kapunktól.
A menedékjogról és az államhatárról szóló törvények ma hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a rendőrség szerb–magyar határtól 8 kilométeren belül – tehát már bőven magyar területen – elfogott menedékkérőket visszakényszerítse a határkerítés mögé, megtagadva, hogy a menedékkérelmüket benyújtsák. Ez jogellenes, hiszen a nemzetközi és uniós jog alapján a magyar hatóságoknak minden menedékkérelmet rögzíteniük kell, és meg kell vizsgálniuk, hogy a külföldi jogosult-e menekültstátuszra. – A magyar menekültügyi rendszer politikai célú rombolásának újabb állomására érkeztünk. Sem az adófizetők tízmilliárdjaiból feleslegesen felhúzott és védelmezett határkerítés, sem a minden nemzetközi jogi normát sértő szigorítások nem tudták megállítani a háború és terror elől menekülőket. Idén már több mint 17 000-en jutottak át a kerítésen, és még ennél is többen – többségében a szíriai, afganisztáni és iraki borzalmak elől menekülők – kértek menedéket hazánktól. Szerbia – amely az ENSZ és az uniós tagállamok szerint továbbra sem biztonságos ország a menekülőknek – pedig egyiküket sem veszi vissza. Mivel a kormány drága és embertelen stratégiája megbukott, mára csak a „jogon kívüli” visszalökdösés maradt a kerítés túloldalára, mindenfajta eljárás nélkül. Ott a sokszor végletesen kifáradt, szörnyűségeket átélt menekültekre akár többhetes sorban állás vár a tranzitzónák bejáratánál, vécé, fekvőhely és tető nélkül, akár étlen-szomjan, embertelen körülmények között. Ez olyan, mintha a nyugatnémet határőrök a berlini fal tetejéről lökdösték volna vissza a keletnémet menekülőket, egyszerűen szégyen – mondta  Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. A jogszabályváltozást az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa is élesen elítélte nyilatkozatában. Aggódunk, hogy a törvény szövege túlságosan nagy teret enged az értelmezésnek, minek következtében a bűnüldöző szervek nem tartják majd tiszteletben a migránsok emberi jogait, és – megsértve a nemzetközi jogot – formalizált jogi eljárás nélkül, erőszakosan távolíthatják el őket – írta Rupert Colville, a szervezet szóvivője. Az OHCHR szerint a jogszabály nyelvezete túl sok teret hagy az értelmezésnek, amelynek következtében az állami erőszakszervezetek figyelmen kívül hagyhatják a migránsok emberi jogait, illetve a mindenféle jogi eljárást nélkülöző, erőszakos kitoloncolásukkal megsérthetik a vonatkozó nemzetközi jogot. A jordániai Zeid Raad al-Husszein által vezetett főbiztosság úgy véli, hogy az új intézkedés csak rontja majd a határon uralkodó kétségbeejtő és embertelen viszonyokat. Az OHCHR közvetve bírálta Balogh János műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes kijelentését, amelyek szerint a magyar rendőrségnek hasonló a célja, mint az ország focicsapatának a 2016-os Európa-bajnokságon: azaz „minél messzebb tartani az ellenfelet a saját kapunktól”. A rendőrség és a honvédség komoly erőkkel készült az új határőrizeti rendszer bevezetésére, amely garantálja a magyar emberek biztonságát és a külső határok védelmét – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Szegeden. Bakondi György a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar–szerb és a magyar–horvát határon kedden bevezetett új határőrizeti rendszer célja, hogy ne tartózkodjanak jogellenesen migránsok az ország területén, ugyanakkor az, aki akarja, benyújthassa a menedékkérelmét. Az éjfélkor életbe lépett intézkedések lényege, hogy a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfogott migránsokat, ha nem követtek el bűncselekményt, a rendőrség figyelmezteti, visszaszállítja a kerítéshez; ott, a kapukon keresztül útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé, ahol benyújthatják kérelmüket – mondta a főtanácsadó. Hozzátette, azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárás indul.  Az új, a korábbinál még hatékonyabb határőrizeti rendszer javítja a közrendet, közbiztonságot, és összhangban van a magyar kormány törekvéseivel, amelyek célja a külső határok védelme és annak megakadályozása, hogy emberek százezrei lépjenek be úgy az unió területére, hogy „nem tudunk semmit” identitásukról, céljaikról, további terveikről – hangsúlyozta Bakondi György. Papp Károly országos rendőrfőkapitány beszámolt arról, hogy hétfő éjféltől kedd délig 826-an kíséreltek meg illegális határátlépést, 675 esetben ezt a járőröző rendőrök és katonák megakadályozták, 151 határsértőt pedig elfogtak és visszakísértek; valamennyien együttműködőek voltak. Az elmúlt napokban a határ őrizetére újabb rendőri erőket vezényeltek a térségbe, a létszám meghaladja a 6 ezret. Az egyenruhások emellett bűnügyi és közrendvédelmi feladatokat is ellátnak, a határ többvonalas ellenőrzésében a rendőrök segítségére vannak a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei polgárőrök is. A rendőr altábornagy elmondta, február óta folyamatosan növekszik a migrációs nyomás a déli határon. Januárban napi átlagban 16 volt az elfogott határsértők száma, februárban már 79, az elmúlt hónapban pedig 120. Korábban a Magyarországra érkező migránsok jellemzően Görögországban léptek az unió területére, az elmúlt hónapokban egyre többen Bulgária felől jönnek.  A rendőrség szorosan együttműködik a szomszédos országokkal az embercsempészet elleni hatékony fellépés érdekében. Idén eddig 163 embercsempész ellen indult eljárás – közölte a főkapitány. Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke emlékeztetett: július 8-án lesz egy éve, hogy a honvédség részt vesz a határ védelmében. A katonák először az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésén dolgoztak, majd nemzetközi gyakorlaton vettek részt, és hónapok óta segítik a rendőrök munkáját. A honvédség állománya járőrfeladatokat, légi és földi felderítést végez, egészségügyi szolgálatot ad a tranzitzónákban, és készen áll tömegkezelési feladatok ellátására is – mondta a vezérezredes. A határőrizet megerősítése érdekében 50 százalékkal növelik a honvédség létszámát a határ mentén, és csaknem egyharmadával bővítik az ehhez igénybe vett technikai eszközök számát – tudatta a vezérkari főnök. Hozzátéve: amennyiben szükségessé válik, a Magyar Honvédség személyi állománya készen áll a biztonsági határzár újabb építésére.
2016.07.06 08:57:04


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!