Persze a választást többé-kevésbé korrekt módon megszervezték, és az is rendben volt, hogy minden választókörzetben több jelölt közül lehetett választani. MInt ismeretes az idei választást már új szabályok szerint rendezték meg, mint a korábbiakat. Az EBESZ szerint összességében negatívak voltak az új választási törvény hatásai. Ráadásul a törvényt úgy fogadták el, hogy nem volt mögötte elegendő társadalmi támogatottság - teszik hozzá. Súlyos problémákat találtak a kampányban, kezdve onnan, hogy a kampányfinanszírozás átláthatatlan, a pártokat pedig alig lehet elszámoltatni. Ennél is nagyobb bajt jelez az, hogy az állami propaganda az EBESZ szerint a Fidesznek kampányolt. Ezzel Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződését - ez az európai demokratikus választások feltételeit határozza meg. A magyar sajtó erősen elfogult volt a kampányban - írják. Ennek az egyik oka az, hogy nagyon sok sajtótermék van a kormányhoz közel álló üzletemberek kezében. De nem csak közvetlen nyomásgyakorlásról volt szó. Az állami hirdetések súlya túl nagy a reklámpiacon. A médiapiac nem plurális, a lapoknál erős az öncenzúra. Ráadásul a kereskedelmi tévékből gyakorlatilag kitiltották a politikai hirdetéseket. Valójában persze nem kitiltás történt, de az, hogy ingyen kellett volna leadni hirdetéseket, a valóságban ezt hozta magával. De nem csak a kampány jelentett problémát, maga a választási rendszer is furcsa volt. Idén már sokkal nagyobb volt az egyéni választókörzetek szerepe. Ez önmagában nem baj természetesen. A választókörzetek határait azonban úgy húzták meg, hogy felmerült a vád: a Fidesz saját érdekeit nézve rajzolta meg a választótérképet. Problémás volt az is, hogy az egyéni körzetekben nem csak a vesztesek, hanem győztesek is magukkal vihettek töredékszavazatokat a listára, annyit, amennyi előnnyel nyertek. Ez az EBESZ szerint azt eredményezte, hogy hat képviselővel többet küldhetett a Parlamentbe a Fidesz–KDNP. Ami a választás tisztaságának magyarországi felügyeletét illeti, ott sem volt minden rendben. A választást felügyelő hatóságok tagjainak megválasztásába ugyanis egyedül a Fidesz szólhatott bele. Problémásnak jelezte az EBESZ azt is, hogy Magyarország határain kívül élő állampolgárok közül a határon túli magyarok nagyságrendekkel könnyebben szavazhattak, mint azok a magyarországiak, akik külföldön dolgoznak. A kivándoroltaknak - valamint azoknak, akik egyéb okból épp nem otthon voltak a szavazás napján, de van magyarországi lakcímük - esetenként több száz kilométert kellett utazniuk a szavazáshoz, míg a határon túliak akár levélben is voksolhattak. Nem véletlen, hogy a több százezer kivándorolt közül alig húszezren szavaztak. Ezzel sérült az egyenlőséghez való alapvető jog - állapította meg az EBESZ. Bajok vannak a kisebbségek új választási rendszerével is - állítják. A kisebbségek ugyan küldhetnek képviselőket a parlamentbe, ráadásul papíron szépnek tűnik, hogy egy mandátumhoz nekik csak annyi szavazat kell, ami egy pártlistás mandátumhoz szükséges szavazatszám negyede. Csakhogy a gyakorlatban ez így is egy olyan magas számot jelent, amelyet csak a roma és talán a német kisebbségnek van esélye elérni. Ha ezt a számot nem érik el, akkor csak szószólót küldhetnek a parlamentbe, szavazati jog nélkül - így is történt végül.