2011. január elsejéig minden robogó és quad rendszámot fog kapni – nyilatkozta 2009-ben Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter, ami csak egy volt az utóbbi évek beharangozott időpontjai közül. Tavaly ugyanezt a célt fogalmazta meg a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram is, és 2010-ben a Közlekedéstudományi Intézet tanulmánya is a regisztráció bevezetését ajánlotta. Érdemi előrelépés viszont továbbra sem történt az ügyben, ezért rákérdeztünk az illetékeseknél a késés okaira. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a bevezetés eddig az aránytalan többletterhek miatt maradt el, a hatósági vizsgálat és a műszaki paraméterek megállapítása ugyanis motoronként 10–15 ezer forint (a 2009-es nyilatkozatban 15–20 ezer forint szerepelt). Ehhez jön még a forgalomba helyezés hasonló nagyságrendű költsége, plusz további tízezres kiadást jelenthet, ha az azonosításhoz szükséges adatok nincsenek meg, és pótolni kell őket. Ez rengeteg tulajdonost érinthet, hiszen az adásvételi szerződésen és a biztosításon kívül sokaknak semmilyen papírjuk nincsen a kismotorhoz. A bevezetés előtt az NFM további hatásvizsgálatokat rendelt el, és egy olyan alternatív hatósági vizsgálat kidolgozását javasolja, amely megfelel a nemzetközi egyezményeknek (így a vállalkozó kedvűek külföldön is tudják majd használni az ötveneseket), viszont olcsóbb a korábban tervezett eljárásrendnél. A tárca szerint a legkorábban ősszel a parlament elé kerülhet a törvénymódosítási javaslat, így jövőre már tényleg megkezdődhet a rendszerváltás óta halogatott rendszámozás. Az új előírás továbbra sem veszi nyilvántartásba a kisebb teljesítményű elektromos (motor)kerékpárokat, amelyek több nagyáruházban robogószerű kialakítással is kaphatók, nemegyszer igen kétes minőségben. Egy fontos kérdés, a jogosítvány ügye sem kerül napirendre, így továbbra is lehet egészségügyi alkalmassági vizsgálat nélkül ötvenest vezetni, igaz, újabban nem elég a lejárt jogsi, hanem az MA kategóriára szóló engedélyt kell kiváltani. A lejárt egészségügyi alkalmasság kérdésénél is több kritika éri a segédmotorok 40 km/h-s legnagyobb engedélyezett sebességét, de a minisztérium nem tartja indokoltnak a KRESZ-szabályozás felülvizsgálatát. Ez azonban egyértelműen lassú a mai forgalom tempójához, és az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kerékpárosok a kismotoroknál gyorsabban, 50 km/h-val mehetnek lakott területen kívül, ha nem szállítanak utast, és bukósisakot hordanak (minden más esetben 40 km/h a sebességhatár). Persze rendszám híján elvétve akadnak fenn a gyorshajtó robogósok a traffipaxos ellenőrzéseken, miközben sokan kiveszik a fojtást, vagy segédmotorként használják a 80 és 125 köbcentis, sőt, néha még ennél is nagyobb lökettérfogatú motorokat. Utóbbiakat egyébként lebukásnál a rendőrség 5–50 ezer forintos helyszíni vagy feljelentésnél 5–150 ezer forintos szabálysértési bírsággal bünteti, arról azonban nem vezet nyilvántartást, hányan akadnak horogra túl sok köbcentivel a közúti ellenőrzéseken. Ilyen esetben amúgy a biztosítók is visszamenőleg fedezetlenségi díjat számítanak fel. A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz meglepően kevés, évi hat-hét megkeresés érkezik a rendőrségtől és az adóhivataltól a kamu ötvenesek felülvizsgálatára, ahol a motor megbontása (köbölés) nélkül csak a rendelkezésre álló dokumentumok és szemrevételezés alapján tudják megállapítani a valódi lökettérfogatot. Valamennyi hatástanulmánynál kiemelik, hogy azonosító jelzéssel nemcsak szabályosabban közlekednének a segédmotorosok, de a lopások száma is csökkenne. A rendőrség statisztikái szerint 2010-ben 889, a következő évben 911, tavalyelőtt pedig 823 rendszám nélküli motort (jellemzően robogót) loptak el, a tavalyi első félévben pedig 392 esetet regisztráltak. Ez némi csökkenő tendenciát mutat ugyan, de a valóságban jóval több lopás fordul elő, csak sokan nem jelentik be a rendőrségnek, mondván, alvázszám alapján úgyis reménytelen a megtalálás. Sajnos nem is járnak messze a valóságtól, hiszen az említett években 117–184 nyomozást sikerült eredményesen lezárni.