Mint ismeretes, a vád szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferencet ölte meg a szlovák Jozef Rohác. A cselekmény felbujtója az olajügyletek miatt akkoriban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és F. Attila volt. A vád tartalmazza azt is, hogy Rohác 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben közvetlen közelről lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a Vico vállalatcsoport vezetőjét. Ebben az ügyben senkit nem vádolnak felbujtással. A harmadik vádirat szerint 1998. július 2-án Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros József vállalkozót és másik három járókelőt az Aranykéz utcában. A cselekményre az ügyészség szerint Portik adott utasítást, mert Boros terhelő nyilatkozatokat tett róla a rendőrségen. Nos, ezzel az érvvel, akkor annak a pentitónak is, R. Lászlónak is érdekében állt Boros megölése, aki most terhelő vallomást tett például a vádlottakra. Sőt egy másik volt üzlettársáról, D. Gáborról is Boros beszélt a rendőrségnek, aki szintén most terhelő mondatokat mondott Portikra és társaira, így akkor neki is jól jött az Aranykéz utcai robbantás, de a felrobbantott férfi Pintér Sándor belügyminiszterről sem mondott túl jókat, sőt. Rohác és Portik az eljárásban tagadta bűnösségét. Portik részletes észrevételeket tett a tárgyalásokon és a többi között arról is beszélt, hogy Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter állhat például az Aranykéz utcai robbantás hátterében. A pénteki tárgyaláson az ügyvédek felmentést kértek, részben bizonyítottság hiányában, részben pedig azért, mert álláspontjuk szerint a bűncselekményeket nem védencük követte el. A védelem szerint a tárgyi bizonyítékok hiányosak, a terhelő tanúk vallomásai pedig életszerűtlenek, ellentmondásosak, hiteltelenek. A vádlottak közül ránézésre Portik nincs túl jó bőrben, ami érthető valamelyest. Fülöp Tamás ügyvéd, Rohác védője perbeszédében a Fenyő-gyilkosság vádpontjáról elmondta: a többtucatnyi szemtanú közül egyiknek a vallomása sem bizonyítja, hogy az elsőrendű vádlott lett volna az elkövető. Többnyire magas, erős testalkatú férfit írnak le, ami egyáltalán nem illik a vádlottra. Mi több, az egyik szemtanú korábban az elkövetőről szólva úgy fogalmazott: „elképzelhető arca szépsége miatt, hogy nő”. Rohác ügyvédje megjegyezte, hogy védencéről sok minden állítható, de az, hogy arca lányosan szép lenne, bizonyosan nem. A Fenyő-gyilkosságban az egyik fontos bizonyíték a vádhatóság szerint a helyszínen talált sapka, amelyen a cselekmény után évekkel sikerült kimutatni Rohác DNS-ét. Erről a védő azt fejtegette: a szakértő által megállapított nagyfokú valószínűség még nem egyenlő a kétséget kizáró ítéleti bizonyossággal. Továbbá az sem zárható ki, hogy a sapka felülszennyeződött, azaz a cselekmény után, attól függetlenül került rá valamilyen úton-módon Rohác DNS-e, esetleg így terelték rá a gyanút. Az Aranykéz utcai robbantásról szólva a védő többek között azzal érvelt, hogy álláspontja szerint nem meggyőző a rendelkezésre álló helyszíni biztonsági kamerafelvétel, illetve annak szakértői elemzése, amely a vád szerint bizonyítja, hogy Rohác látható a képeken. Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy a Cinóber-gyilkosság szemtanúja a tárgyaláson fel se ismerte Rohácot. Az ügyvéd kitért a büntetőperben tanúként felvonultatott magyar és szlovák „bűnbánó maffiózókra”, akik a vádlottakra terhelő vallomást tettek. A védő azt emelte ki, hogy ezek a tanúk a saját cselekményeiket illetően legkevésbé sem voltak bűnbánók, nem ismertek be szinte semmit, de annál inkább vallottak a vádlottakra. A védő szerint felmerül a kérdés, hogy mennyiben befolyásolhatták vallomásaikat a nyomozókkal ellenőrizetlen körülmények között folytatott háttérbeszélgetések, esetleges megegyezések. Annál is inkább, hiszen volt, aki ellen a bűnüldöző hatóságok álláspontját alátámasztó vallomás megszületése után megszűnt a nyomozás, volt, akinél megszakították a jogerős szabadságvesztés büntetés végrehajtását, és volt, akinek be se kellett vonulnia jogerős szabadságvesztésének letöltésére, és már úgy hírlik, intézik neki a kegyelmet. A terhelő tanúk pedig a tárgyalásokon védői kérdésre sem mertek beszélni a nyomozókkal folytatott háttérbeszélgetéseikről.  A védő többórás perbeszédében szóvá tette, hogy a terhelő tanúk vallomásai életszerűtlenek, ellentmondóak, hiteltelenek voltak. Rohác ügyvédje felidézte, hogy amikor egy korábbi tárgyaláson a védelem az egyik „sokat próbált csibésznek” szegezte a kérdést: „szoktál máskor is ilyet csinálni, hogy összevissza beszélsz”? A tanú velősen csak annyit mondott: „Igen.” Szikinger István ügyvéd, Portik védője perbeszédében kifejtette: ügyfele védekezése, amely szerint a jelenlegi belügyminiszter, illetve egy bizonyos T. család tagjai lehetnek felelősek egyes cselekményekért, nem biztos, hogy „teljesen légből kapott”. Szikinger István is szóvá tette a terhelő tanúk szavahihetőségének problémáját. Mi több, úgy vélekedett, hogy egyes esetekben az ügyészség hamis tanúk „mellé állt”, egyes tanúk vallomása pedig a nyomozás irányának megfelelően alakult, bővült. A védő teljesen életszerűtlennek minősítette például azokat a tanúvallomásokat, amelyek szerint Portik széles körben beszélt volna a tervezett, illetve elkövetett súlyos bűncselekményekről. A Fenyő-, illetve a Cinóber-gyilkosság ügyében megvádolt másik két férfi védője szintén felmentést kért. Jövő héten, a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően, megszülethet az elsőfokú ítélet is az 1990-es évek második felének három közismert bűnügyében.