A siófoki védett fák ügyének az egyik pikantériája, hogy a most kivágott fákon lehet, bosszút állt a telektulajdonos, mert korábban éppen a fákra hivatkozva tagadták meg az építési engedély kiadását a területen. Lengyel Róbert polgármester elmondta az MTI-nek, hogy az önkormányzat természetkárosítás miatt tesz feljelentést. A polgármester arcátlannak és megdöbbentőnek tartja, ami történt, és mindent elkövet azért, hogy ez ne maradjon következmények nélkül. Az OMSZ nevében eljáró Horváth Ákos, a Balatoni Viharjelző Obszervatórium vezetője a közmédiának  azt mondta, a mérést végző emberek vasárnap hajnalban látták, hogy a szomszédos telken több ember megjelent és egy markolóval gyökerestül kidöntötték a fákat, majd feldarabolták. Kihívták a rendőröket, de hivatalos fakivágási engedélyt mutatott a telektulajdonos rokona. Pár órán belül – amikorra a hársfákat már legallyazták, feldarabolták és elszállították – kiderült, hogy a kivágási engedélyt két másik fiatal, nem védett, és jóval arrébb álló fára kérte és kapta meg a tulajdonos. Így elmondható, hogy a rendőröket is jól becsapták és mindenki mást a fakivágók. Persze az is lehet, hogy csak a rendőrök nem olvasták el rendesen és értelmezték az engedély tartalmát. Most már sajnos mindegy. Az ügy előzménye, hogy a múlt év végén az OMSZ, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is fellebbezést nyújtott be a szomszédos telekre kiadott építési engedély miatt. Horváth Ákos akkor azt mondta, alapjaiban veszélyezteti az obszervatórium munkáját a tervezett építkezés, amelynek megakadályozására időközben a siófoki önkormányzat is lépéseket tett, változtatási tilalmat elrendelve az övezetre. A Somogy Megyei Kormányhivatal idén február közepén elutasította az építési engedélyt, indoklásában egyebek közt a telken található védett hársfákra hivatkozva. Emiatt az építkezést tervezőnek újabb engedélyt kellene kérnie, de kevés az esélye, hogy megkapja, az időközben megváltozott jogszabályok miatt. Horváth Ákos kiemelte, hogy a klímaváltozásra fel lehessen készülni, stratégiai kérdés a precíz mérés, a pontos adatsor, márpedig az obszervatórium környezetének beépítése ezt veszélyezteti, ezért az építési engedély kiadása nem tekinthető egyszerű építésjogi kérdésnek. Magyarországon ilyen adatsorral rendelkező és ennyire beépítetlen mérési pont már alig van, a Balatonnál pedig nincs több – közölte a szakember, hangsúlyozva, hogy a mérési pontatlanságok miatt elmaradó vagy hibás viharjelzések életveszélyt jelenthetnek a balatoni fürdőzők, horgászok, hajósok számára. A helyi védelem alatt álló obszervatóriumban 1956 óta zajlanak mérések és megfigyelések. A hatvanéves adatbázis a Balaton és a Dunántúl egyetlen olyan adatsorának számít, amely alkalmas az éghajlatváltozás folyamatos nyomon követésére a régióban. Az érintett telket egykor a Mol Zrt. strandjaként használták, és 2004-ben került magánkézbe. (Fotó: Balatontipp)