A kormány bejelentése szerint az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet, áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. Ha ez alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetését érti, akkor a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva. A menedékjogi törvény pontosan megszabja, hogy erre a lépésre milyen feltételek mellett kerülhet sor, és e feltételek egyike sem teljesül a hivatalos statisztikák alapján. A bejelentés a menekülőkből bűnbakot képző kommunikációs hadjárat újabb állomása, amely kizárólag arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az ország lakosságát valóban érintő problémákról. A törvényi kritériumokhoz képest ugyanis jóval kevesebb menedékkérő érkezett Magyarországra. Februárban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján összesen 2175 menedékkérelmet nyújtottak be (a válsághelyzet kihirdetéséhez nagyjából havi 15 000 kellene). Az elmúlt hét napban a rendőrség hivatalos statisztikái szerint összesen 906 megfelelő papírokkal nem rendelkező migránst fogott el, és közülük is sokan nem kértek menedéket (a válsághelyzet kihirdetéséhez legalább heti 5600 kérelem kellene). A létező négy tranzitzóna összesített kapacitása nem haladja meg a néhány száz főt, ráadásul a négyből kettő az elmúlt hetekben folyamatosan üres volt. Így fizikai képtelenség, hogy a tranzitzónákban napi átlagban több mint 1000 fő tartózkodott volna az elmúlt hónapban. Egyetlen hazai menekülteket befogadó állomáson vagy menekültügyi fogdán sem volt zavargás, nagyobb erőszakos cselekmény az elmúlt hetekben, semmilyen olyan körülmény nem ismert, ami a törvény által megkövetelt „közvetlen veszélynek” minősülhetne. A kormány indoka, miszerint a balkáni útvonal lezárása beláthatatlan következményekkel jár, jogellenes, hiszen egyik törvényi feltételnek sem felel meg – spekulatív várakozások nem indokolhatnak egy ilyen horderejű döntést. Ezenfelül a döntés gyakorlati szempontból is teljesen érthetetlen, hiszen ha valóban lezárul a kényszermigráció balkáni útvonala, az pontosan azt fogja előidézni, hogy a mostaninál jóval kevesebb menekült és egyéb migráns érkezik majd Magyarországra. Hovatovább végképp érthetetlen, hogy a balkáni útvonal lezárása miért jelentene veszélyt az ország olyan területein, ahol nincs se befogadóállomás, se menedékkérőket fogva tartó intézmény, és amelyek távol esnek a migrációs útvonalaktól. A migrációs válsághelyzet fenntartása több megyében már hónapok óta indokolatlan, ahogy azt a Helsinki Bizottság már novemberben is jelezte. A kormány tehát újult erővel folytatja kommunikációs hadjáratát a menekültek ellen, és ebben a politikailag motivált látványharcban már a legalapvetőbb jogállami követelmények betartásának látszatára sem számíthatunk. Bár kommunikációs akcióról van szó, a következmények teljesen valósak lesznek. A migrációs válsághelyzet után a kormány bárhol az ország területén fegyverhasználati joggal bevetheti a honvédséget a migrációval összefüggő rendőri feladatok ellátására, a rendőrség pedig „járványügyi intézkedések biztosítása céljából” magánlakásokba is beléphet és területeket zárhat le. A „válsághelyzet” az alól is felmenti a hatóságot, hogy jogi segítőt (ügygondnokot) biztosítson az egyedül érkezett, családjuktól elszakadt menedékkérő gyerekek számára, akiknek így teljesen egyedül kell utat találni a menekültügyi eljárás jogi útvesztőjében. A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza jogellenes és indokolatlan döntését. Mint ismeretes, tegnap szeptember 9-ig rendelték el az ország teljes területére a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet. Az Orbán Viktor által szignált rendelet alapján az országos krízishelyzet hasonló a tavaly szeptemberi, határ menti válsághelyzethez. A Magyar Közlönyben közzétették a kormány 41/2016. számú rendeletét a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendeléséről Magyarország egész területére. Az Orbán Viktor miniszterelnök által szignált rendelet szerint a kormány az alaptörvény 15. cikke, illetve a menedékjogról szóló törvény alapján rendelte el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amelynek alkalmazási területe teljes Magyarország. A válsághelyzettel összefüggésben elrendelik, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter haladéktalanul tájékoztasson a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezésekről az országos és helyi műsorszolgáltatók által. Az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztassa az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról. Az intézkedést fél évre rendelték el, a kormányrendelet szeptember 9-én hatályát veszti. Az új rendelettel hatályát veszti a korábbi, 2015. szeptember 15-i válságrendelet is, amely csak a határ menti megyékre vonatkozott. Hétfőn Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és ügyeletes megmondója kérdésekre válaszolva nem tudta elmondani,  miben különbözik a jelenlegi válsághelyzet a tavaly szeptemberitől, de a fenti rendelet alapján a helyzet nagyon hasonló a határ menti területekre elrendelt válsághelyzethez.