Figyelmen kívül hagyta a Fidesz az adatvédelmi ombudsman észrevételét, és szavazásra bocsátotta azt a törvénymódosítást, amely a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodását titkosítja. A javaslatot elfogadták a képviselők, többé már semmi sem szabhat gátat Matolcsy György jegybankelnök műgyűjtő szenvedélyének. Az országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a nézetkülönbség ellenére Péterfalvi ombudsman nem tett olyan javaslatot, amely felülírta volna a kormány szabályozási szándékát. Ők továbbra is úgy tekintenek az MNB alapítványaira, mint önálló társaságokra, míg az ombudsman a jegybank felügyelete alá tartozó egységekként szemléli azokat. Mint kiderült, a jogszabály megváltoztatását, azaz a titkosítás lehetőségét épp az MNB, azaz  Matolcsyék kérték a kormánytól. Az ellenzék és egyes civilszervezetek szerint a jegybank költései nem először képezik vita tárgyát. 2014 nyarán keltett feltűnést, hogy az MNB meglehetősen aktív befektetői/mecénási politikájának részeként 200 milliárd forintot költött el öt alapítványra, 18 milliárdot irodaházra és 415 milliót egy kastélyra. Konkrétan: az összegből a Várnegyedben két luxusingatlant, Budapesten az Eiffel Palace-t, a tiszaroffi Borbély Kastélyt, a kecskeméti megyei kórház régi épületét, valamint egy rózsadombi ingatlant vásároltak meg Matolcsyék. A biztosítékot az csapta ki az ellenzék soraiban, hogy az alapítványok másfélszer annyi pénzt kaptak, mint a teljes magyar felsőoktatás. Ezért is kívánta összehívni a parlament költségvetési bizottságát annak MSZP-s elnöke, Burány Sándor, ám az MNB elnöke nem ment el az ülésre, mivel annak összehívását törvénytelennek tartotta. Tavaly júliusban újabb több százmilliós festményvásárlást jelentettek be, amellyel már akkor 8,7 milliárd forintra emelkedett az úgynevezett Értéktár Program keretében megvalósuló gyűjteménygyarapítás összege. Ehhez azonban még hozzá kell számolni a Pallas Athéné alapítványok nevében zajló százmilliárdos nagyságrendű ingatlanberuházásokat. Emellett például 1,1 milliárdot költöttek 216 darab Erdélyben vert középkori ezüsttallérra. Az Index számításai szerint  az MNB 2014 óta összesen már majdnem ötmilliárd forintot jótékonykodott el nagyjából ellenőrizetlenül: 2014-ben 3,2 milliárdot, 2015-ben 1,67 milliárdot, 2016-ban eddig 28 millió forintot adományozott el a társadalmi felelősségvállalási program keretében. Idén februárban az MNB pert vesztett a szocialisták ellen, ezért egyik alapítványuknak ki kell adni gazdálkodásának részleteit. A szocialista Tóth Bertalan még tavaly márciusban fordult közérdekű adatigényléssel az MNB által 200 milliárd forintnyi közpénzből létrehozott alapítványhoz, hogy megismerhesse szerződéseiket. Miután a jegybank hasonlóan gazdálkodó alapítványaira is ez a sors várt volna, a kormány úgy döntött, hogy változtat az adatigénylés szabályain. Bánki Erik, a módosítás egyik benyújtója úgy vélekedett az ATV Start című műsorában, hogy a közpénzből létrehozott alapítványok a működésük során már nem minősülnek közpénzfelhasználónak. A titkolózás pedig azért nem a pénzlenyúlásról szól, mert a tervek szerint a közhasznú közalapítványoknak átminősített szervezetekre szigorúbb szabályok vonatkoznának a jövőben. A szavazás előtt egy nappal a parlament folyosóján igyekvő kormánypárti képviselőknek lövésük sem volt, hogy ma miről fognak szavazni. Tiltakozunk az információszabadság leszalámizása ellen – írja közleményében a Transparency International, akik szerint a bevezetni tervezett korlátozó szabályok a folyamatban lévő információszabadság-perekre is vonatkoznak majd. Ilyenből a Transparency International Magyarország, több újságíróval együttműködve, bő fél tucatot indított és első fokon többet meg is nyert. A törvényjavaslat, már ha elfogadják, azt is megkönnyítené, hogy a jegybank megtagadja a  Századvég által 1800 millió forintért konjunktúrakutatásra elnyert közbeszerzési pályázat nyilvánosságra hozatalát. A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az intézmény vezetőinek fizetését megduplázta az országgyűlés, amikor fideszes javaslatra – 118 kormánypárti igen szavazattal, 58 nem ellenében – módosította a jegybanktörvényt.   (Fotó: Fazekas, forrás: ATV–Esti Újság)