A NAIH vezére nem tétlenkedett, hisz állásfoglalással látta el Péterfalvi Attila a jegybanktörvény tervezett módosítását hétfőn, azon a napon, amikor benyújtották az MNB közpénzköltéseinek évtizedekig tartó titkosítását lehetővé tevő jogszabálytervezetet. A kormány előszeretettel zárja el az adófizetők elől az arról szóló információkat, hogy mire és hogyan költi el a közpénzeket. Most a Magyar Nemzeti Bank közpénzgazdálkodásának a titkosítása van soron, az erre irányuló törvényjavaslatot Bánki Erik, a Parlament Gazdasági Bizottságának kormánypárti elnöke nyújtotta be.  A törvényjavaslat elfogadása után nem lesz jogunk tudni például azt, hogy éppen milyen luxusingatlanokra költik az MNB által létrehozott alapítványok azt a 250 milliárd forintot, amivel kistafírozta őket a jegybank. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője a hatóság honlapján tette közzé állásfoglalását, amely szerint a tervezett törvénymódosítás súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti konkrétan az Alaptörvényt. Emellett szembemegy az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlattal, és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét. Péterfalvi szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésének jogát az Alaptörvény is megadja. Ennek az alapjognak a legfőbb szerepe, hogy általa lehet ellenőrizni a végrehajtó hatalmat, amihez a szükséges információkat is meg kell ismerni. Az információszabadság a kiindulópontja a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának is. A közintézmények működéséről csak akkor alkothatunk helyes képet, ha a szervezetek nem titkolják az adatokat. Ennek az elvnek van szerepe a korrupció megelőzésében és visszaszorításában is: a nyilvánosság ugyanis elrettentő hatással bír. A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a nemzeti vagyonnyilvántartásába tartozó adatok nyilvánosak, kivéve a minősített adatokat – írta Péterfalvi Attila. Az állami vagyonról szóló törvény szerint azok az adatok nyilvánosak, amelyek az állami vagyonnal való gazdálkodásról szólnak. Az állami vagyonnal gazdálkodó szerv pedig közfeladatot lát el, amivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság több állásfoglalásban kimondta, hogy függetlenül az adott intézmény típusától, az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll. Péterfalvi álláspontja szerint az MNB társaságainál is alkalmazni kell az átlátható gazdálkodás elvét, hiszen a jegybank is csak közfeladatot ellátó szerv minőségében hozhatja létre alapítványait. A létrehozott alapítványok pedig szintén közfeladatot ellátó szervnek minősülnek – vezette le Péterfalvi. A jegybanktörvény tervezett módosítása értelmében az MNB és a többségi tulajdonában álló cégek az alapvető jegybanki feladatokkal kapcsolatos adatokat a keletkezésüktől számított harminc éven át tarthatnák titokban. Az MNB alapfeladatain kívül eső bármely jegybanki feladat ellátásával összefüggő adat pedig a keletkezéstől számított tíz évig nem lenne nyilvános, ha a nyilvánosságra hozatal „központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene”. Érdemi reakcióra sem hagy időt a kormánypárt, hiszen Bánki Erik kivételességi indítványának köszönhetően a törvényjavaslat megszavazása holnap, vagyis egyetlen nappal a benyújtás után várható.