Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? – ezt a kérdést nyújtotta be ma a kormány a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A kérdés hitelesítéséről a NVB dönt, és ennek során a testületnek egyebek mellett azt kell vizsgálnia, hogy az megfelel-e az Alaptörvény előírásainak. Az Alaptörvény 8. cikk (1) szakasza szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Hiába előlegezte meg Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, hogy a kötelező kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni a magyar parlamenttől. Márpedig az, ami a kormány kérdésében szerepel, tehát hogy az Európai Unió mit írhat nekünk elő, nem tűnik az Országgyűlés feladat- és hatáskörbe tartozó kérdésnek. Az Alaptörvény arról is rendelkezik (19. cikk), hogy az uniós döntéshozatal során az országot a kormány (azaz nem az Országgyűlés) képviseli. A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Tanácsban pedig nem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek, így a kérdés nem látszik illeszkedni sem az Országgyűlés hatás-, sem a feladatkörébe sem. Persze ettől még az NVB láthatja másképp a dolgokat. Azt szeretnék kinyilváníttatni a szavazókkal, hogy az EU jelenlegi alapító szerződésének keretei között az Európai Tanács ne hozhasson kötelező döntést a betelepítendő menekültekről. Ez értelemszerűen nemhogy nem országgyűlési, de még csak nem is nemzeti hatáskörbe tartozó ügy. A népszavazási kezdeményezés arra vonatkozik, hogy Magyarország ne támogasson ilyen döntést az EU-ban. Ez a kormány hatásköre, nem az Országgyűlésé. Az is lehet, hogy a kormány azt akarja kizárni, hogy az unió alapító szerződését úgy módosítsák, hogy a kötelező betelepítési kvóta elrendelhető legyen. Ilyen ügyben viszont már döntött a Kúria: amikor a Jobbik népszavazást kezdeményezett arról, hogy az EU alapító szerződéseit úgy módosítsák, hogy a termőföldszerzési korlátozások határidő nélkül fenntarthatók legyenek, a Kúria azt nemzetközi szerződést érintő, tiltott tárgykörbe ütközőnek tekintette. De van más baj is. Az Alaptörvény 8. (2) d) szakasza szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni. Akár így, akár úgy, ez a népszavazási kezdeményezés nem mehet át az NVB-n, de a Kúrián egész biztosan nem. Orbán Viktor ezt feltehetően tudja is, hisz profi, dörzsölt politikus és inkább arra játszik, hogy demonstrálja, mindent megtett a kötelező kvóta bevezetése ellen, de hát ez a fránya unió, na ez ezt is megtiltotta. A népszavazásra feltett kérdés szövege egyébként azért is érdekes, mert azt kivételesen úgy fogalmazták meg, hogy a kezdeményező (a kormány) szándékának a nemleges válasz feleljen meg. Így viszont ha a fentiek ellenére mégis lesz róla népszavazás, ám a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele vesz rajta részt, a kormány arra hivatkozhat, hogy lám, milyen kevesen támogatják a kötelező kvóta bevezetését. A miniszterelnök arra a riporteri kérdésre, hogy a kormány lemond-e, ha elbukik a népszavazási kvótaügyben, azt válaszolta mosolyogva, hogy erről még nem egyeztetett a kormánnyal, így a kérdés idő előtti. Tavaly októberben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kifejtette a véleményét egy esetleges kvótaügyi népszavazásról. A Jobbik javasolta akkor a népszavazást az ügyben, azonban Kósa akkor a kvótarendszerről való népszavazás lehetőségét – kérdésre válaszolva – elvetette, mivel az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az Alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni. Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elismerte és egyben méltatlannak minősítette, ami tegnap az NVI irodájánál történt. A törvény és a jogszabályok szerinte rosszak, ismerte el a miniszterelnök, de a máskor a kétharmados törvények elfogadásában és toldozgatásában-foltozgatásában oly agilis és önjáró kormánypárt vezetője ezúttal nagyvonalúan átpöckölte a labdát a választási szervek és a pártdelegáltak térfelére. A VG-nek nyilatkozó Valki László nemzetközi jogász szerint alkotmányellenes ilyen kérdésben kiírni a népszavazást – de ha mégis megtennék, akkor sincs garancia a sikerre. Valki szerint a kvótáról nem lehet népszavazást kiírni, az Alaptörvény írja elő ugyanis, hogy nem tarthatnak népszavazást nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ha mégis kiírnák a népszavazást, az ellen az EU szervei nem tudnának mit tenni, de ha az eredményére hivatkozva nem tartanák be az uniós döntést a kvótáról, az az európai jog megsértésének számítana. Ekkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarország ellen, ugyancsak a luxemburgi bíróságon – fogalmaz a jogász.   Az Index közben azt is írja, hogy Csabai József még február 17-én nyújtott be népszavazási kérdést a kvótaügyben. Egy népszavazási kérdésből ugyanabban a témában csak egy kérdést lehet egyszerre benyújtani, és annak elbírálásáig más nem nyújthat be abban a témában kérdést – emlékeztet a portál. Csabai József gyorsan vissza is vonta a benyújtott kérdését, méghozzá február 24-én, szerdán, délelőtt 11 óra 27 perc 22 másodperckor. Egészen pontosan 111 perccel a miniszterelnök bejelentése előtt. Ennek előzménye volt, hogy a Magyar Idők információi szerint Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerda délelőtt találkozott azzal a magánszeméllyel, aki a kvótával kapcsolatos kérdést korábban beadta. A tárca arról tájékoztatta a lapot, hogy a találkozót a miniszter kezdeményezte. Rogán Antal tájékoztatta Csabai Józsefet arról, hogy a kormány is szeretne népszavazást a kötelező betelepítési kvótáról. A miniszter jelezte, szerinte a kormány által megfogalmazott kérdés tárgyszerűbb, megfelel az alkotmányosság követelményeinek, ezért kérte, Csabai Józsefet, hogy kezdeményezését vonja vissza. Ezt ő „megértéssel fogadta” és eleget tett a miniszter kérésének. Így megnyílt a jogi lehetőség arra, hogy a kormány benyújtsa népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottsághoz – írta honlapján a Magyar Idők.