Tisza kultusz a követendő példa ?
Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása "egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet". Nos mindez tisztelendő kijelentés de a miniszterelnök úr is tisztában lehet vele, hogy  elődje , azaz Tisza István csak csak támogatta az első világháborút. Sőt Tisza hírneve ennél sötétebb, hisz az ellenzéki politikusok,  minden kísérletét, kérését letörte erőből. S hatalmi erőből módosította a házszabályokat. A reformokat pedig tűzzel vassal írtotta.
A kormányfő hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott szoboravatáson felvetette: Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak? Orbán Viktor hangoztatta, hogy Tisza István egykori miniszterelnökhöz hasonlóan ők is nemzeti alapon és a szabadság oldalán is állnak. Természetesen a miniszterelnök véleményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, de azért Tisza István, azaz Orbán elődjének a múltja igen fekete és sötét részleteket is tartalmaz. Ráadásul Tisza mint ember a döntéseiért egymaga felelős. Így igencsak kérdéses, hogy egy olyan ember előtt kellett tisztelegnünk és követnünk politikáját, aki magyar fiatalokat küldött egy értelmetlen háborúba. Kell –e követnünk egy olyan politikust, aki a szegényekért nem sokat tett. Vajon kell e tisztelnünk  olyan miniszterelnököt, aki a másképp gondolkodók szabadságjogait, vélemény nyilvánítását és magát a reformokat tűzzel vassal tiltotta ? Nos a történelem tényeken alapszik és ennek mid mind nyoma van a könyvekben, a különféle iratokban. s mindezeket összevetve döntse el mindenki, hogy Tisza István volt miniszterelnökre fel akar-e tekinteni,példaképnek tartja-e. Ki kicsoda: Tisza István Politikus, miniszterelnök. 1886-tól a Szabadelvű Párt színeiben képviselő. 1903 és 1905 között miniszterelnök és belügyminiszter. Letörte az ellenzék obstrukciós kísérleteit, majd keresztülvitte a házszabályt módosító elképzeléseit, de ez a pártján belüli ellentétek kiéleződéséhez, végső soron bukásához vezetett. 1906-ban feloszlatta pártját, és visszavonult a politizálástól. 1910-ben létrehozta a Nemzeti Munkapártot, mely megnyerte a választásokat. 1912 és 1913 között a Ház elnöke. Több olyan törvényjavaslatot sikerült megszavaztatnia, mely a hadügyi és védelmi kérdéseket szabályozta. 1913-tól újra miniszterelnök. Ellenezte a háborút, de annak kitörése után minden erőforrást mozgósított, és feltétlen hűséggel viseltetett a németek iránt. Elvetette IV. Károly  reformjavaslatait, és ez az ellentét, valamint a belső elégedetlenség vezetett 1917-es lemondásához. Az őszirózsás forradalom idején egyenruhába öltözött ismeretlen egyének meggyilkolták.
2014.06.10 11:32:51
További hírek Belföld témában


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!